utóbbiak M270 és M142 típusú hordozórakétákkal lőhetők ki, amelyeket Ukrajna már nagy
számban kapott az Egyesült Államoktól és más országoktól.
Washington közölte, hogy nem fog ATACMS rendszereket küldeni Kijevnek, mert
hadseregének nincs szüksége rájuk a harctéren.
Ukrán tisztviselők azzal érvelnek, hogy a rakétákat, amelyek hatótávolsága akár 300
km is lehet, be lehetne vetni a Krímben lévő orosz repülőterek ellen.
Az Egyesült Államok megtiltotta Kijevnek, hogy a Pentagontól kapott fegyvereket
oroszországi célpontok megtámadására használja. Washington azonban a félszigetet -
csakúgy, mint a Donbassz köztársaságokat és a nemrég Oroszországhoz való csatlakozás
mellett szavazó volt ukrán régiókat - Ukrajna "elcsatolt" részének tekinti.
Oroszország hétfőn hatalmas rakétatüzet indított Ukrajna ellen, megtorlásul arra, amit
Vlagyimir Putyin elnök az orosz polgári infrastruktúrát célzó ukrán támadások sorozatának
nevezett.
A kurszki atomerőművet, a TurkStream gázvezetéket és a krími hidat sorolta az ukrán
szabotázs célpontjai közé.
Putyin szerint Kijev "terrorista taktikája" nem maradhat válasz nélkül és ezzel magyarázta az
ukrán energetikai infrastruktúrát ért csapások indokoltságát. A halálos robbanás a Krími
hídon múlt hét szombaton történt, és több polgári személyt megölt amellett, hogy magát az
építményt is megrongálta. (A teljes cikket fordította: VilagHelyzete)
https://foreignpolicy.com/2022/10/10/ukraine-weapons-wish-list-russia-terrorism-
attacks/
2022.OKTÓBER 11.
ROBERT CASTEL: OROSZORSZÁG KIJEV RAKÉTATÁMADÁSÁVAL ÜZEN
UKRAJNÁNAK?
Videó: https://youtu.be/DfSut8Nbdzs