"Orosz szempontból az Egyesült Államok ezután
megpróbálta ezt az egész régiót kivétel nélkül
egy amerikai vezetésű stratégiai rendszerbe
integrálni" - mondta, hozzátéve, hogy ez a fejlemény
lényegében megszüntette Oroszország történelmi
"biztonsági övét".
Kissinger ezért hangsúlyozta, hogy
"Nem volt bölcs amerikai politika megkísérelni
Ukrajna NATO-ba való bevonását".
Szerinte azonban ez nem indokolja Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kísérleteit, hogy
"meglepetésszerű támadással" újra bekebelezze Ukrajnát Moszkva befolyási övezetébe.
Kissinger azt mondta, nem tudja, hogy lehetséges-e békét kötni az orosz vezetővel, de
hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak "keresnie kell a lehetőséget egy olyan
megállapodásra, amely garantálja az ukrán szabadságot" és az országot az európai
rendszer részeként tartja fenn.
Kissinger továbbá úgy vélte, hogy Oroszország bizonyos értelemben "már elvesztette a
háborút", mert az Európát hagyományos támadásokkal fenyegető, évtizedekig, sőt
évszázadokig élvezett képességét "mostanra bizonyíthatóan legyőzte".
Ennek ellenére a volt külügyminiszter jelezte, hogy előbb-utóbb a Nyugatnak és
Oroszországnak párbeszédet kell folytatnia.
"Valamilyen párbeszéd, talán nem hivatalos szinten, talán feltáró jelleggel nagyon
fontos" - ismételte meg, hozzátéve, hogy "a nukleáris környezetben" egy ilyen eredmény
jobb, mint egy "harctéri döntés".
Augusztus elején Kissinger arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok "a háború
szélén találta magát Oroszországgal és Kínával olyan kérdésekben, amelyeket részben
mi hoztunk létre", azzal érvelve, hogy Washington elutasította a hagyományos
diplomáciát, mivel "inkább a tárgyalópartnereik megtérítésére vagy elítélésére
törekedett, mintsem arra, hogy behatoljon a gondolkodásukba".