önmásoló nanorobotok az egész ökoszisztémát felemésztve globális katasztrófát
okoznak.[78]
Joy figyelmeztetései megragadták több technológiával foglalkozó szervezet, mint például az
ETC Group figyelmét. Ehhez kapcsolódó gondolatokat szólaltatott meg Kalle Lasn
önjelölt neoluddita és „culture jammer” (a kommercializált média egyeduralma ellen fellépő
polgár), aki társszerzője volt a Donna Haraway 1985-ös Kiborg kiáltványával kapcsolatos
átverésnek, ami reklámba burkoltan kritizálta a techno-utopizmust.[79] Lasn úgy érvelt, hogy a
magas szintű technológiai fejlesztéseket maradéktalanul abba kell hagyni, mert azok
szükségszerűen szervezeti érdekeket szolgálnak majd, amik a környezetre és a
társadalomra nézve beláthatatlan következményekkel fognak járni.[80]
Martin Rees brit királyi csillagász 2003 - as, Ütött az utolsó óránk? (Our final hour) című
könyvében amellett érvel, hogy a fejlett tudomány és technika legalább annyi lehetőséget
hordoz magában a katasztrófák, mint amennyit a haladás számára. Mindazonáltal Rees nem
támogatja a tudományos kutatások leállítását. Ehelyett szigorúbb biztonsági intézkedéseket
és a hagyományos tudományos nyíltság korlátozását részesítené előnyben.[81] A kötelező
elővigyázatosság elvének szószólói, például a környezetvédelmi mozgalmak tagjainak
jelentős része, a lassú, óvatos haladást vagy a veszélyt hordozó területeken a leállást
támogatja. Az elővigyázatosság elvét követők közül néhányan úgy gondolják, hogy
a mesterséges intelligencia és a robotika olyan alternatív gondolkodó életformákat tesz
lehetővé, amik veszélyeztethetik az emberi életet.[82] Az ezzel kapcsolatos vitákban gyakran
idézik a „Terminátor franchise” ítéletnap-képét, amelyben egy rosszindulatú számítógépes
hálózat, Skynet, létrehozása után hamarosan szuperintelligens MI-vé válik, és az emberi
civilizációt elpusztító atomháborút kezdeményez.[83]
A transzhumanisták nem zárják ki, hogy a feljövő technológiákat korlátozni kell majd
azért, hogy az emberi faj kihalásának kockázatát csökkenteni lehessen.
Általában azonban hozzáteszik, hogy az elővigyázatosság elvén alapuló javaslatok sokszor
irreálisak és akadályoznák a haladást, szemben a transzhumanizmus technológiákat
támogató irányzataival, amelyek reálisabbak és elősegítenék a haladást. James Burke
tudománytörténész Kapcsolatok (Connections) című televíziós sorozatában a technológiai
változásokat különböző szempontokból vizsgálta, mint például az elővigyázatosság vagy a
nyíltság korlátozása szempontjábol. Burke megkérdőjelezi ezen nézetek némelyikének
praktikusságát, ugyanakkor megállapítja, hogy a kutatás és fejlesztés eddigi ütemének
fenntartása önmagában olyan veszélyeket hordoz, mint a zavarba ejtően gyors változás,
illetve bolygónk készleteinek kimerülése. Az általános transzhumanista álláspont
gyakorlatias; eszerint a társadalomnak átgondoltan kell cselekednie, hogy a biztonságos,
tiszta, alternatív technológiák előnyeit korán élvezhessük a tudománytalan nézetek és
a technofóbia támogatása helyett.[84]
Nick Bostrom az úgynevezett differenciális technológiai fejlődést javasolja egy lehetséges
transzhumanista megoldásként, amely az egyes technológák kifejlesztésének sorrendjét
próbálná meg befolyásolni. Ebben a megközelítésben a tervezők a feltehetően ártalmas
technológiák fejlődését és azok alkalmazását késleltetni, míg a valószínűsíthetően előnyös –
különösen azokét, amelyek megvédenének az ártalmas fejlesztésektől – technológiák
fejlődését gyorsítani igyekeznének.[19] Philippe Verdoux egy „haladásellenes és pesszimista