Ha közelebbről vizsgáljuk a neokortex felületét látni, hogy kisebb modulokból áll, G5
processzorokból, mint a számítógép. Csak itt több millió van belőlük. Ezek olyan
sikeresek voltak az evolúció során, hogy sokszorosítottuk őket és egyre többet
toldottunk az agyunkhoz belőlük, míg már nem volt több hely a koponyánkban. És
akkor az agy elkezdte összehajtogatni magát, ettől olyan tekervényes a
neokortex. Oszlopokat zsúfolunk be, hogy még több agykérgi oszlopunk legyen, amik
összetettebb feladatokra képesek.
05:57
Úgy is nézhetjük az új agykérget, mint egy versenyzongorát, egy több millió billentyűs
zongorát. Minden egyes agykérgi oszlop más hangot ad. Ha ingereljük, létrehoz egy
szimfóniát. Ám ez nem csak az észlelés szimfóniája! Ez a saját univerzumunk,
valóságunk szimfóniája! Persze évekbe telik megtanulni mesterien játszani a több
millió billentyűn. Ezért kell a gyerekeket jó iskolákba küldenünk, remélhetőleg végül
eljutnak Oxford-ba. De mindez nem csak nevelés kérdése. Genetika is. Van, aki
szerencsésnek születik, vagy irányítani tudja az oszlopokat az agykérgében, és
nagyszerű szimfóniát hoz létre.
06:40
Van egy új elmélet az autizmusra, amit "intenzív világ" elméletnek neveznek, és ami
szerint az agykérgi oszlopok szuper-oszlopok. Nagyon reaktívak és
képlékenyek, vagyis az autisták valószínűleg képesek egy olyan szimfóniát létrehozni
és megtanulni, ami számunkra elképzelhetetlen. De így az is érthetővé válik, hogy ha
betegség alakul ki az egyik oszlopban, akkor az hang nem lesz tiszta. Az észlelés, a
szimfónia, ami így jön létre, meg fog sérülni, és létrejönnek a betegség tünetei.
07:15
Vagyis az ideggyógyászat Szent Grálja az agykérgi oszlopok modelljének a feltárása -
- és ez nem csak az ideggyógyászat számára lesz jó; hanem talán hogy megértsük az
érzékelést, a valóságot és talán, hogy megértsük magát a fizikai valóságot is. Az
elmúlt 15 évben módszeresen kielemeztük az agykérget. Mintha az esőerdő egy részét
katalogizáltuk volna. Hány fa van benne? Milyen formájúak a fák? Melyik fajtából hány
található ott? Hogyan helyezkednek el?
07:50
De ez több, mint rendszerezés, mert le kell írni és fel kell tárni a kommunikáció
szabályait a kapcsolódás szabályait, mert a neuronok nem szeretnek ám bármilyen
neuronhoz kapcsolódni! Nagy gonddal választják ki azt, akivel
összekapcsolódnak. Azért is több ez, mint rendszerezés, mert egy
háromdimenziós digitális modellt kell belőle építenünk. És ezt meg is tettük több
tízezer neuronnal, digitálisan modelleztük a különböző idegeket, amikkel
találkoztunk. És amint ez meglett, elkezdhettük építeni az agykérgi oszlopot.
08: 24
És itt összetekerjük. De miközben ezt tesszük, azt vesszük észre, hogy az ágak
keresztezik egymást valójában több millió helyen, és minden egyes