NEGYVENKILENCEDIK JELENET
A közelség elve
Kivisszük a kutyákat, elsétálunk a Fleminggatan mögötti kis kerek parkba.
Svante futólag rápillant a telefonjára. 2017 nyara véget ért, Mózes kapott
egy kutyatársat. Fél éve örökbe fogadtunk egy nőstény kutyát.
Roxy koromfekete labrador, éppoly fegyelmezetlen és szeretetre méltó,
mint a bátyja. Ha nem lennének a Gazdátlan Kutyák lelkes munkatársai,
már rég véget ért volna az élete egy dél-írországi szűk ketrecben. Ehelyett
most itt sétálgatnak Mózessel, és boldogan megszagolgatnak minden egyes
fűcsomót. Soha nem unják meg.
Svéd szemszögből nézve a nyár közepes volt. Dél-Európa halálos
hőségéből mi semmit sem éreztünk. Mégis ez a július volt a földön valaha
mért legmelegebb hónap. Mi meg itt sétafikáltunk ebben az átlagos, lagom
nyárban. Jellemző.
Az elmúlt hetek híreit a víz töltötte ki, amely a hőmérséklettel ellentétben
egyáltalán nem volt lagom. „Ezek a képek photoshoppal készültek” –
állítják az éghajlatváltozás tagadói a Twitteren. De a Houstonban készült
képek, ahol az autópálya alagútjai tíz méter mély tóvá változtak, sajnos
nagyon is valósak.
Sierra Leonében sem átlagos volt a helyzet. Míg kutyáink továbbra is
lelkesen szaglásznak és rángatják a pórázt, megnézünk egy klipet a
telefonunkon. Sierra Leonében a szokásosnál háromszor több eső esett.
- Itt állt a házunk – mondja a tévébejátszásban a férfi. – Itt laktunk –
folytatja, s egy tökéletesen kopár, vörösagyagos helyre mutat. A
tévékamera végigpásztázza azt a részt, ahol alig néhány hete még egy teljes
városrész állt a főváros, Freetown közvetlen közelében. De most a
településnek a legcsekélyebb nyoma sem látszik. Nincsenek házalapok,