Oded Galor - Az emberiség utazása

nem ipari országokban a kereskedelemből származó bevétel jelentős részét a
megnövekedett termékenység, illetve a népességnövekedés emésztette fel. Ezek
az erők hosszú távon befolyásolták a népesség, a képzettség és a fejlett
technológiák eloszlását a világon, aminek következtében a technológiai, illetve a
képzettségbeli különbség az ipari és a nem ipari társadalmakban tovább nőtt, s
ezáltal a kezdeti versenyelőny csak fokozódott, ahelyett hogy idővel csökkent
volna. 13 Ezen érvelés fő premisszáját – azaz hogy a nemzetközi kereskedelem
ellentétes hatást gyakorolt a termékenységi rátákra, valamint az oktatásra a fejlett
és a kevésbé fejlett gazdaságokban –, a jelenkori és történelmi adatok regionális
és országokon átívelő elemzése is megerősíti. 14
A globalizációnak és a gyarmatosításnak ez az aszimmetrikus hatása abból is
tisztán látszik, hogy maga az iparosodás milyen ütemben zajlott a fejlett, illetve a
fejlődő országokban. Az Egyesült Királyságban az egy főre jutó ipari termelés
1750 és 1800 között 50 százalékkal emelkedett, 1800 és 1860 között
megnégyszereződött, majd 1860 és 1913 között csaknem megduplázódott. Az
Egyesült Államokban 1750 és 1860 között a négyszeresére, 1860 és 1913 között
pedig a hatszorosára emelkedett. Hasonló minta rajzolódik ki Németország,
Franciaország, Svédország, Svájc, Belgium és Kanada ipari termelésének
növekedésében is. Ezzel szemben a fejlődő országokban a 19. század folyamán
végig csökkent az egy főre eső ipari termelés, és csaknem két teljes évszázadnak
kellett eltelnie ahhoz, hogy ez az érték a 20. század második felében elérje a
kezdeti szintet (16. ábra). 15