- egyáltalán nem olyan vagyongyarapodás, amilyennek első látásra tűnik. Hiszen
ez a gazdasági fejlődés nem vonatkozik az őslakosok életszínvonalában beállt
változásokra, akiket északon vagy megöltek, vagy elűztek. Sokkal inkább a
vagyon megtartásáról beszélhetünk, mivel Észak-Amerika vagyonos régióiban
napjainkban túlnyomórészt olyan emberek élnek, akiknek az ősei annak idején az
akkori világ gazdagabb régióiból települtek oda. 27
Azt is érdemes megjegyezni, hogy bizonyos régiókban a gyarmati
intézményrendszernek a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatását más, korábbi
intézményrendszerek is felülírhatták. Vegyük például Afrikát! Afrika számos
etnikumát önkényesen választották szét az európai imperialista hatalmak által
1884–1914 között mesterségesen meghúzott határok. Ezek a határok olyan
régiókat vágtak ketté, amelyekben ugyanaz az etnikum lakott, ugyanaz a törzsi
szervezet működött, és ugyanazt a nyelvet beszélték, különböző központi
igazgatás alá sorolva őket. Furcsamód a bizonyítékok szerint Afrikában a
jelenkori gazdasági fejlődést elsősorban a korábbi társadalmi struktúrák és etnikai
intézményrendszerek befolyásolják, nem pedig azon nemzeti központosított
intézményrendszerek, amelyek a gyarmatosítás korában jöttek létre az érintett
területeken. 28
Összefoglalva tehát: a gyarmati korszakban egyes gyarmatokon kizsákmányoló
intézményrendszerek alakultak ki és maradtak fenn, míg másokon befogadóbb
intézményrendszerek érvényesültek, elsősorban a földrajzi viszonyokban, a
gyarmatokon őshonos betegségekben, illetve az adott területen a népsűrűségben
mutatkozó eltérések hatására. A jelenleg rendelkezésünkre álló bizonyítékok azt
sugallják, hogy ezek az intézményrendszerek jelentős hosszú távú hatást
gyakoroltak az egykori gyarmatok gazdasági fejlődésére, noha további fontos
tényezők – elsősorban az adott gyarmaton pusztító betegségek, valamint a
gyarmatosítók által szállított humántőke – óvatosságra intenek ezen
következtetések levonását illetően. De mi a helyzet azokkal a társadalmakkal,
amelyeket nem gyarmatosítottak? Ezekben miért éppen olyan
intézményrendszerek alakultak ki, amilyenek? Illetve mi az oka annak, hogy az
olyan intézményrendszerek, amelyek pozitívan hatottak a technológiai fejlődésre
és a gazdasági növekedésre, először Európában jelentek meg, és nem mondjuk
Ázsia fejlett civilizációiban? Sőt, Európán belül elsőként miért épp Nagy-
Britanniában, miért nem Franciaországban vagy Németországban?
Az intézményrendszerek eredete
Az intézményi reformokkal a történelem kritikus időszakaiban találkozhatunk,
háborúk vagy nagyobb járványok után, szeszélyes, karizmatikus vagy brutális
vezérek által fémjelzett érákban, vagy egyszerűen csak a sors fintora áll