Oded Galor - Az emberiség utazása

(BlackTrush) #1

  • egyáltalán nem olyan vagyongyarapodás, amilyennek első látásra tűnik. Hiszen
    ez a gazdasági fejlődés nem vonatkozik az őslakosok életszínvonalában beállt
    változásokra, akiket északon vagy megöltek, vagy elűztek. Sokkal inkább a
    vagyon megtartásáról beszélhetünk, mivel Észak-Amerika vagyonos régióiban
    napjainkban túlnyomórészt olyan emberek élnek, akiknek az ősei annak idején az
    akkori világ gazdagabb régióiból települtek oda. 27
    Azt is érdemes megjegyezni, hogy bizonyos régiókban a gyarmati
    intézményrendszernek a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatását más, korábbi
    intézményrendszerek is felülírhatták. Vegyük például Afrikát! Afrika számos
    etnikumát önkényesen választották szét az európai imperialista hatalmak által
    1884–1914 között mesterségesen meghúzott határok. Ezek a határok olyan
    régiókat vágtak ketté, amelyekben ugyanaz az etnikum lakott, ugyanaz a törzsi
    szervezet működött, és ugyanazt a nyelvet beszélték, különböző központi
    igazgatás alá sorolva őket. Furcsamód a bizonyítékok szerint Afrikában a
    jelenkori gazdasági fejlődést elsősorban a korábbi társadalmi struktúrák és etnikai
    intézményrendszerek befolyásolják, nem pedig azon nemzeti központosított
    intézményrendszerek, amelyek a gyarmatosítás korában jöttek létre az érintett
    területeken. 28
    Összefoglalva tehát: a gyarmati korszakban egyes gyarmatokon kizsákmányoló
    intézményrendszerek alakultak ki és maradtak fenn, míg másokon befogadóbb
    intézményrendszerek érvényesültek, elsősorban a földrajzi viszonyokban, a
    gyarmatokon őshonos betegségekben, illetve az adott területen a népsűrűségben
    mutatkozó eltérések hatására. A jelenleg rendelkezésünkre álló bizonyítékok azt
    sugallják, hogy ezek az intézményrendszerek jelentős hosszú távú hatást
    gyakoroltak az egykori gyarmatok gazdasági fejlődésére, noha további fontos
    tényezők – elsősorban az adott gyarmaton pusztító betegségek, valamint a
    gyarmatosítók által szállított humántőke – óvatosságra intenek ezen
    következtetések levonását illetően. De mi a helyzet azokkal a társadalmakkal,
    amelyeket nem gyarmatosítottak? Ezekben miért éppen olyan
    intézményrendszerek alakultak ki, amilyenek? Illetve mi az oka annak, hogy az
    olyan intézményrendszerek, amelyek pozitívan hatottak a technológiai fejlődésre
    és a gazdasági növekedésre, először Európában jelentek meg, és nem mondjuk
    Ázsia fejlett civilizációiban? Sőt, Európán belül elsőként miért épp Nagy-
    Britanniában, miért nem Franciaországban vagy Németországban?


Az intézményrendszerek eredete


Az intézményi reformokkal a történelem kritikus időszakaiban találkozhatunk,
háborúk vagy nagyobb járványok után, szeszélyes, karizmatikus vagy brutális
vezérek által fémjelzett érákban, vagy egyszerűen csak a sors fintora áll

Free download pdf