10.

Földrajzi vetület

Az ipari forradalom előtt a világ nagy részén a gazdaság alapja az
állattenyésztés volt. Az állatok nemcsak létfontosságú táplálékforrásként
szolgáltak, hanem rostanyagot biztosítottak a textíliák számára, és
szállítóeszközként is használták őket. Eurázsiában a szarvasmarha-tenyésztés
fontos részét képezte a mezőgazdasági forradalomnak. Dél-Amerikában, az
Andok-hegységben a lámák és az alpakák voltak a teherhordó állatok, de a
gyapjukért és a húsukért is tenyésztették őket. Az arab világban, a Szaharában és
a Góbi-sivatagban a tevék nemcsak közlekedési eszközként funkcionáltak a
nomádok számára, hanem prémet és tejet is biztosítottak az utazások során, a
tibeti hegyekben pedig a jakokat használták szántásra és áruszállításra, de
hasznosították a szőrüket, a bőrüket, és fogyasztották a tejüket is. Az
állattenyésztésnek köszönhetően nőtt a társadalmakban a mezőgazdasági
termelés, ennek következtében a népesség is, és gyorsult a technológiai fejlődés.
De létezett egy régió a Földön, ahol valamiért mégsem foglalkoztak
állattenyésztéssel: ez egy széles sáv, amely Afrika keleti partjaitól nyugat felé
halad, északról a Szahara, délről pedig a Kalahári sivatag határolja. Az
állattenyésztés hiánya lehet az egyik fő oka annak, hogy ez a régió viszonylag
ritkán lakott, illetve hogy az itt élő társadalmakban nem ment végbe olyan szintű
technológiai fejlődés, illetve nem jöttek létre olyan politikai intézmények, mint
másutt. Vajon mi okozta ezt? A választ egy rovartól kapjuk meg. 1
A cecelégy Közép-Afrikában honos, kedveli az itt uralkodó magas
páratartalmat és forróságot, emberek és állatok vérével táplálkozik. Ez a rovar
terjeszti az afrikai álomkórt az emberek között, illetve hasonló megbetegedést
okoz a kecskék, juhok, disznók, lovak és más állatok szervezetében. Némelyikük
el is pusztul a betegségben, amelyek pedig túlélik, azoknak a tejhozama
jelentősen csökken, illetve annyira legyengülnek, hogy az emberi közösségek
nem tudják őket munkára fogni. Az 1967-ben közel négyszáz, ebben a régióban
élő etnikum között végzett antropológiai kutatás alapján a tudósok nemrég arra a
következtetésre jutottak, hogy a cecelégy jelenléte drámai módon akadályozta az
állatok háziasítását, illetve az állati segítséggel végzett mezőgazdasági technikák,
mint például a szántás kialakulását. 2 Valójában a cecelégy olyan szinten
akadályozta az állattartást, hogy az ezekben a régiókban élő törzsek a
mezőgazdaságra történő átállás óta mindig is technológiai hátrányban voltak a
környező népekkel szemben. 3 S mivel a cecelégy csak egy konkrét területen él,