ugyanis hátráltatta más, jövedelmezőbb szektorok felfutását, és ezért inkább
fordított arányosságot mutat a gazdasági jóléttel. 7
De ezen közvetlen – a mezőgazdaságra és a munkatermelékenységre, az új
technológiák átvételére, a kereskedelemre és a természeti erőforrások
hasznosítására gyakorolt – hatásokon túl a földrajzi környezet gyakran közvetett
módon is befolyásolta a társadalmak fejlődését, a versenyszellem erősödését, az
intézményrendszerek, illetve bizonyos fontos kulturális sajátosságok kialakulását.
Töredezett tájak és Európa felemelkedése
Az, hogy a földrajzi viszonyok elősegíthetik a versenyt, magyarázattal
szolgálhat Európa felemelkedésére, valamint arra a tényre, hogy más
civilizációkat, mint például Kínát, meg tudta előzni, vagyis az úgynevezett
európai csodára.
Kína legtermékenyebb régiói már i. e. 221-ben egyesültek. Az elmúlt 2000
évben egységes írásrendszerrel rendelkeztek, közös nyelvet is használtak, és az
egész ország szinte mindvégig központi hatalom irányítása alatt állt. Ezzel
szemben Európában rengeteg kisebb állam, ország és nyelv létezett egymás
mellett. 8 Ez a politikai töredezettség egyesek szerint az európai országok közötti
versenyt erősítette, ami pedig a jelek szerint ösztönzőleg hatott az intézményi, a
tudományos és a technológiai fejlődésre. 9 A skót felvilágosodás neves filozófusa,
David Hume 1742-ben így írt erről:
A csiszoltság és a tudás születése szempontjából semmi sem oly kedvező,
mint számos független, de kereskedelmi és politikai szálakkal összefonódó
állam egymás mellett élése. Nyilvánvaló, hogy a szomszédos országok
között szinte önmagától kialakuló versengés a fejlődés mozgatója; én
azonban itt inkább arra a fékező erőre fektetném a hangsúlyt, amit az ekként
korlátozott állami terület a hatalomra és a tekintélyre nézve jelent. 10
A központilag irányított civilizációkban, mint például Kínában vagy az
Oszmán Birodalomban, a kormányoknak hatalmukban állt megakadályozni olyan
technológiai vagy kulturális változásokat, amelyek veszélyeztették az elit
érdekeit. Európában viszont azok a feltalálók és vállalkozók, akik ellenállásba
ütköztek hazájukban, minden további nélkül szerencsét próbálhattak valamelyik
szomszédos országban, ahol esetleg olyan uralkodó volt, aki nem szívesen
mondott volna le a technológiai, az üzleti és az intézményi forradalmak esetleges
előnyeiről, amelyek végső soron az ő sorsukat is meghatározhatták.
Kolumbusz Kristóf amerikai útjainak finanszírozása remekül rávilágít ennek a
versenynek a természetére. Kolumbusz eredetileg Portugália királyához, II.
Jánoshoz fordult anyagi támogatásért, de ő elutasította a kérvényt, mert úgy vélte,
Portugália számára jobb befektetés, ha inkább az Afrika megkerülésével délre és