12.

Távol Afrikától

A 20. század első felében, amíg Európában az ágyúk dörögtek, az Egyesült
Államokban a történelem egyik legnagyobb belső migrációs hulláma zajlott. A
nagy népvándorlás során hatmillió afroamerikai intett búcsút a szegény falvaknak
a déli államokban, és települt át egyrészt déli városokba, de leginkább északra, a
közép-nyugati és nyugati régiókban a gyorsan növekvő városokba. Az iparban
rejlő hatalmas lehetőségek vonzották őket, a jól fizető munkahelyek, leginkább a
fegyvergyárakban, amelyek az amerikai hadigépezetet szolgálták ki a
világháborúk alatt, no meg persze menekültek a déli elnyomás elől is. A
rabszolgaság és a diszkrimináció borzalmai után, amelyeket az afroamerikaiak
mintegy háromszáz éven át voltak kénytelenek eltűrni, ez a migrációs hullám
drámai mértékben növelte az európai ősöktől származó amerikaiakkal való
interakcióik számát, miután most már a városokban akár szomszédok is lehettek.
E két csoport integrációját megnehezítették, sőt egyesek azt mondanák, hogy
meghiúsították azok a faji előítéletek és egyenlőtlenségek, amelyek nagyrészt a
mai napig tartják magukat. Ugyanakkor a népek és hagyományok ezen fúziójából
emelkedett ki a 20. századi kultúra legeklektikusabb vívmánya: a rock and roll.
Ahogy az amerikai író és zenekritikus, Robert Palmer mondta, „a rock and roll a
déli és délnyugati régiókban zajló, a faji választóvonalon átívelő társadalmi és
zenei kölcsönhatások elkerülhetetlen következménye volt”. 1
Noha a rock and roll pontos eredete máig vita tárgyát képezi, akárcsak azok a
sajátosságok, amelyek megkülönböztetik a többi könnyűzenei stílustól, az azért
nagyrészt vitán felül áll, hogy a mögötte lévő kritikus lendületet a kultúrák
közötti találkozások adták. Az afrikai, illetve európai ősöktől származó
amerikaiak hangszerek, illetve különböző hagyományokból eredő ritmusok, zenei
skálák és együttesek széles tárházát kombinálták, amiből olyan kulturális
robbanás lett, amilyet nemigen látott még a világ. A szinte népbetegségnek
számító rasszizmus ellenére a fiatal fehér amerikaiakat az olyan afroamerikai
zenészek muzsikája vonzotta, mint Fats Domino és Chuck Berry, valamint olyan
fehér énekesek hangja, mint Elvis Presley.
A rock and roll megjelenése, akárcsak Brazíliában a szamba, illetve Kubában a
son cubano, ékes példája annak, hogy a sokszínűség milyen ösztönzőleg hathat a
kulturális, technológiai és gazdasági fejlődésre. Ahogy Matt Ridley a The
Rational Optimist című könyvében rámutat, a technológiai fejlődés az „ötletek
nemi aktusából” születik. 2 A biológiai nemesítéshez hasonlóan az eszmék