Kivonulás az emberiség bölcsőjéből
Az emberi faj több százezer éven át kisebb vadászó-gyűjtögető csoportokban
élt Afrikában, és közben összetett technológiai, társas és kognitív készségekre tett
szert. 10 Ahogy őseink egyre ügyesebben vadásztak és gyűjtögettek, Afrika
termékeny területein a lélekszámuk jelentősen megnövekedett, olyannyira, hogy
idővel érezhetően megfogyatkozott az egy főre jutó tér és természeti erőforrás.
Így aztán, amint az éghajlati viszonyok ezt lehetővé tették, az emberek a többi
kontinensre vándoroltak, ahol további termékeny területeket kerestek.
Egyesek szerint a Homo erectus volt az első olyan emberi faj, amely eljutott
Eurázsiába mintegy kétmillió évvel ezelőtt. A legrégebbi Afrikán kívül talált
korai Homo sapiens maradvány 210 000 éves (görögországi lelet), ezen kívül
találtak 177–194 000 éves maradványokat is (Izrael északi részén, a Kármel-
hegyen). 11 De a jelek szerint ezeknek az Afrikát elhagyó első anatómiailag
modern embereknek az utódai vagy kihaltak, vagy visszatértek Afrikába a
jégkorszak idején, amikor az éghajlati viszonyok ellehetetlenítették számukra az
életet ezen a vidéken. 12
Ezután Afrikában jelent meg mintegy 150 000 évvel ezelőtt minden ma élő
ember ősanyja: a Mitokondriális Éva. Noha Afrikában akkoriban is rengeteg nő
élt, az ő vérvonaluk idővel kihalt. A bolygón ma élő minden ember közös őse ez a
bizonyos afrikai nő volt. 13
A széles körben elfogadott „afrikai őshaza” hipotézis azt feltételezi, hogy az
anatómiai értelemben modernnek tekinthető ember populációja túlnyomórészt
úgy terjedt el az egész bolygón, hogy a Homo sapiens valamikor 60–90 000 évvel
ezelőtt a korábbiaknál sokkal nagyobb lélekszámban vándorolt ki Afrikából. 14 Az
emberiség két útvonalon özönlött Ázsiába: északon a Nílus deltáján át a Sínai-
félszigetre, majd a Földközi-tenger keleti partvonalán, az úgynevezett Levante
régión keresztül, illetve délen a Vörös-tenger szájánál található Báb el-Mandeb
tengerszoroson át az Arab-félszigeten keresztül (3. ábra). 15 Az első anatómiailag
modern emberek mintegy 70 000 évvel ezelőtt érték el Délkelet-Ázsiát, 16
Ausztráliába 47–65 000 évvel ezelőtt jutottak el, 17 Európába pedig csaknem 45
000 évvel ezelőtt. 18 Beringiát nagyjából 25 000 évvel ezelőtt érték el, ahol a
pleisztocén kori jégkorszak során többször jégmező kötötte össze Ázsiát és
Amerikát. Az amerikai kontinensre aztán 14–23 000 évvel ezelőtt merészkedtek
be mélyebben. 19
Ezek az Afrikából kiinduló migrációs hullámok nagyban hozzájárultak ahhoz,
hogy az emberi populáció mind méretében, mind sokszínűségében növekedjék, és
benépesítse az egész bolygót. Ahogy az őskori emberek új ökológiai helyzetekhez
alkalmazkodtak, zavartalanul vadászhattak és gyűjtögethettek, és a szaporodásuk
felgyorsult. Mindeközben a sokféle új környezethez való alkalmazkodás emberi