Oded Galor - Az emberiség utazása

esetében a népesség diverzitása, illetve a földrajzi környezet egyaránt kedvezően
hatott a gazdasági fejlődésre, míg mások kevésbé előnyös kezdeti feltételekkel
szembesültek, amelyek azóta is negatívan befolyásolják fejlődésüket. A kedvező
kezdeti feltételek hozzájárultak a technológiai fejlődéshez, illetve pozitívan
hatottak a növekedést elősegítő intézményi és kulturális környezet kialakulására –
befogadó politikai intézményrendszer, társadalmi tőke és jövőorientált
gondolkodás –, ami további lendületet adott a technológiai fejlődésnek és a
stagnálásból a növekedés korszakába történő átmenetnek. A kedvezőtlen
adottságok ezzel szemben lassúbb fejlődési pályát irányoztak elő, amit tovább
erősített a növekedést gátló intézményi és kulturális háttér kialakulása.
Jóllehet történelmünk során az intézményrendszerek és a kultúrák fejlődését
mindig is nagyban befolyásolta a földrajzi környezet, valamint a társadalmi
sokszínűség, fogékonyak maradtak azokra a hirtelen bekövetkező történelmi
változásokra is, amelyek időnként alapvetően befolyásolják egyes országok
sorsát. Ahogy Észak- és Dél-Korea esetében láttuk, életszínvonal tekintetében
még olyan országok között is óriási különbségek adódhatnak, amelyekben
azonosak a földrajzi körülmények, és a társadalmi sokszínűség szintjében sem
mutatnak eltérést. Az ilyen ritka esetekben az egyes országok közti különbségeket
elsősorban az intézményi és a kulturális tényezők hatásával magyarázhatjuk.
Az emberi történelem hosszú íve azonban arra világít rá, hogy a földrajzi
adottságok, illetve az egyes populációk diverzitásszintjei, amelyek nagyrészt a
Homo sapiens Afrikából történő kivándorlása során alakultak ki több tízezer
évvel ezelőtt, a legmélyebben húzódó okai a modern kori globális
egyenlőtlenségnek, a kulturális és az intézményi változások pedig gyakran az
egyes országokban végbemenő fejlődésnek inkább a sebességét határozták meg.
Bizonyos térségekben a növekedést elősegítő földrajzi adottságok, valamint a
népesség sokfélesége a kulturális sajátosságoknak és intézményi normáknak a
környezethez való gyors adaptálását, valamint a technológiai fejlődés
felgyorsulását eredményezte. Évszázadokkal később ez a folyamat aztán óriási
keresletet generált a humántőke iránt, ami hirtelen csökkentette a születések
számát, s ezáltal az adott térség hamarabb állt rá a modern kori növekedési
pályára. Másutt ugyanez az interakció a társadalmakat egy lassabb úton indította
el, így ők később szabadulhattak a malthusi fenevad markából. Így alakult ki az a
hatalmas egyenlőtlenség, amelyet globális szinten modern világunkban
tapasztalhatunk.