Oded Galor - Az emberiség utazása

A 19. század hajnala óta az emberiség életkörülményei soha nem látott
mértékben javultak, ez pedig a közoktatás gyors elterjedésének, az egészségügyi
infrastruktúra fejlődésének és új technológiák megjelenésének köszönhető, olyan
erőknek, amelyek az egész bolygón több milliárd ember életében hoztak radikális
változást. Viszont a stagnálás korszakából nem minden régió szabadult ki
ugyanabban a pillanatban. A nyugat-európai országok és Észak-Amerika térségei
már közvetlenül az ipari forradalom kezdete után jelentős javulást értek el az
életkörülmények terén, míg Ázsia, Afrika és Latin-Amerika legtöbb vidékén ez a
változás egészen a 20. század második feléig váratott magára – így óriási
különbségek alakultak ki az egyes országok között az emberek jólétét illetően. De
ezen a téren is van okunk az optimizmusra. Azt ugyan el kell fogadnunk, hogy az
egyes régiókban az intézményi, kulturális és földrajzi sajátosságok, valamint az
egyes társadalmak diverzitásában mérhető különbségek nem fognak teljesen
eltűnni, hiszen pontosan tudjuk, hogy ezek a tényezők milyen hosszú távon
képesek kifejteni hatásukat, ugyanakkor idővel a kulturális értékek és
technológiai újítások elterjedése, valamint a társadalmak sokszínűségét tudatosan
kezelő politikai irányelvek áthidalhatják ezen szakadékok némelyikét, és
enyhíthetik ezen mélyen gyökerező tényezők negatív hatásait. Talán nincs is már
messze az az idő, amikor a malthusi mechanizmus emléke végleg elhalványul
kollektív emlékezetünkben, és az emberiség utazásának új szakasza veszi
kezdetét.
Az utóbbi két évszázad hihetetlen fejlődésének felidézése nem feledtetheti
velünk annak a nyomornak és igazságtalanságnak a jelentőségét, amelyet az
emberiség jelentős része a mai napig kénytelen elszenvedni, és azt, hogy
mindannyiunk felelőssége tenni ez ellen. Én abban bízom, hogy ha megértjük az
egyenlőtlenség eredetét, hatékonyabban tudunk fellépni a szegénység ellen, és
nagyobb sikerrel járulhatunk hozzá az emberiség általános jólétéhez. Ha pontosan
ismerjük a gyökereinket, tudatosabban alakíthatjuk a jövőnket. Annak a felemelő
felismerésnek, hogy a történelem nagy fogaskerekei az utóbbi évtizedekben is
folyamatosan őröltek, s ezzel hozzájárultak a gazdasági jólét globális
elterjedéséhez, meg kell hoznia a kedvünket, hogy megragadjuk a
rendelkezésünkre álló lehetőségeket.
Amióta csak az ember elkezdett gondolkodni önmagáról, a nagy gondolkodók
mindig is kutatták a nemzetek felemelkedésének és hanyatlásának titkait, illetve a
vagyon és az egyenlőtlenség eredetét. Most, a több évtizednyi kutatómunka
eredményeképp megszületett hosszú távú perspektíváknak, valamint az empirikus
adatok alapján felállított elemzési keretrendszernek köszönhetően olyan eszközök
állnak rendelkezésünkre, amelyek segítségével a maga teljességében érthetjük
meg az emberiség utazását, és fedhetjük fel legfontosabb titkait. Szívből
remélem, hogy a vagyon és a globális egyenlőtlenség eredetének megértése olyan