Oded Galor - Az emberiség utazása

kulturális, intézményi vagy környezeti – tényezők okozták mind a technológiai
fejlődést, mind pedig a népességnövekedést, ez ugyebár szintén magyarázná a
kettő közötti kapcsolatot. Magyarul ezt a korrelációt még nem tekinthetjük
bizonyítéknak arra, hogy a Malthus által feltételezett erők valóban léteznek.
Szerencsére a neolitikus forradalom érdekes módszert ad a kezünkbe, amellyel
ellenőrizni tudjuk a malthusi elmélet érvényességét. Jared Diamond meggyőzően
érvelt amellett, hogy a leletek tanúsága szerint azok a régiók, amelyekben
korábban ment végbe a neolitikus forradalom, évezredeken át technológiai
fölényt élveztek más régiókkal szemben. 1 Azaz adott régió technológiai fejlettségi
szintjére következtetni lehet annak tudatában, hogy ott mikor zajlott le a
neolitikus forradalom (vagy az adott régióban háziasított állat- és növényfajok
számából). Másképp fogalmazva, bármely időpontot is vizsgáljuk, azokban a
régiókban, ahol korábban ment végbe a neolitikus forradalom, magasabbnak kell
lennie a technológiai fejlettségi szintnek. Következésképpen minden más
körülményt azonosnak tekintve, ha egy bizonyos régióban korábban zajlott le a
neolitikus forradalom, és ott valóban nagyobb a népesség, talán még gazdagabban
is élnek, akkor már elég megbízhatóan állíthatjuk, hogy mindezt a magasabb
technológiai fejlettségi szint okozta.
A fentiek fényében valóban működés közben láthatjuk a malthusi
mechanizmust, legalábbis az ipari forradalom előtti időszakban. I. sz. 1500-ban
például a magasabb technológiai szint, amely abból következett, hogy az adott
régióban korábban zajlott le a neolitikus forradalom, valóban nagyobb
népsűrűséggel járt együtt, míg az egy főre eső jövedelemben alig volt eltérés (4.
ábra). 2
Ugyanígy bizonyítható, hogy a termékeny talaj mennyisége a népsűrűségre
hatással volt ugyan, de az életszínvonalra nem. És ha még korábbi időszakokat
vizsgálunk ezen a szemüvegen keresztül, megdöbbentő módon ugyanezt a mintát
kapjuk: a magasabb technológiai szint, valamint a termékenyebb termőföld
elsősorban magasabb népsűrűséghez vezetett, de semmiképp sem gazdagabb
népességhez, ami azt sugallja, hogy az ipari forradalom előtt az életszínvonal
nagyjából mindvégig azonos volt az egész világon.