Oded Galor - Az emberiség utazása

a gravitációt, az elektromágnességet, valamint a gyenge és az erős magerőt.
Próbálkozásaikat az a meggyőződés vezérelte, hogy a világegyetem fizikai
aspektusainak szisztematikus és pontosabb megértését csakis egy olyan egyesített
keretrendszer biztosíthatja, amely meg tud magyarázni minden ismert fizikai
jelenséget, minden más elmélet, amely az ismert fizikai jelenségeknek csak egy
bizonyos körét képes leírni, csak részlegesnek nevezhető, és mint ilyen, lehet
ugyan helyes, de definíció szerint nem teljes.
A reneszánsz korában élt csillagász, Nikolausz Kopernikusz, aki azt állította,
hogy a bolygók a Nap körül, nem pedig a Föld körül keringenek, ahogy azt
kortársai hitték, hasonló helyzetben érezte magát ötszáz évvel ezelőtt. Azt
mondta, hogy ha nincs egy olyan egyesített elméletünk, amelynek segítségével
megérthetjük a világegyetem működését, akkor olyanok vagyunk, „mint az a
művész, aki alakjainak kezét, lábát, fejét és más testrészeit különböző
modellekről veszi, minden egyes részt kitűnően megrajzol, de az egész nem áll
össze egyetlen testté, s mivel a részek sehogy sem illenek egymáshoz, az
eredmény inkább torzszülött lesz, mint ember”. 1
Az egyesített növekedéselmélet kifejlesztését is hasonló meggyőződés ihlette:
azaz, hogy nem érthetjük meg a globális szintű gazdaság fejlődését, ha
elméletünk nem ad számot mindazon alapvető erőkről, amelyek a teljes
növekedési folyamat mögött állnak, hanem csak egymástól elszigetelt időszakok
történéseit képes magyarázni. 2 Sőt, magának az elméletnek a szükségességét már
az is előrevetítette, hogy a korábbi elemzések modern korunk gazdasági
növekedését, illetve a malthusi korszakra jellemző stagnálást két egymástól
teljesen különböző jelenségként kezelték, nem pedig egységes egészként, s így
korlátozott, sőt torz képet adtak magáról a növekedés folyamatáról, elhanyagolva
azon történelmi erők kritikus szerepét, amelyek segítségével az egyes országok
közti jelenkori egyenlőtlenségeket megérthetjük.
Az egyesített növekedéselmélet az emberiség teljes történelmére kiterjed,
egészen attól a ponttól kezdve, amikor közel 300 000 évvel ezelőtt a Homo
sapiens megjelent Afrikában. Azonosítja azokat a csapásokat és erőket, amelyek
irányították a fejlődés folyamatát a malthusi korszakban, majd végül beindították
a fázisváltozást, amelynek következtében az emberi faj kimenekült a
szegénységcsapdából, és átlépett a folyamatos gazdasági növekedés korszakába.
Mindez alapvetően szükséges ahhoz, hogy megérthessük a növekedés folyamatát
a maga teljességében, tisztán lássuk azon akadályok természetét, amelyekkel a
szegényebb gazdaságok napjainkban szembesülnek az ökonómiai stagnálásból a
növekedésbe történő átmenetük során, az egyes országok között az utóbbi
évszázadok során kialakult hatalmas gazdasági különbségeket, valamint
felismerhessük a régmúlt idők hatását az egyes nemzetek sorsában.