kereskedelem, az ipar és a hadsereg hatékonyságát erősítsék. A francia
forradalom után az állam elemi iskolákat hozott létre, valamint különböző
középiskolákat és felsőoktatási intézményeket alapított azzal a céllal, hogy egy
olyan művelt réteget neveljen ki, amely képes a hadászati és a kormányzati
apparátus hatékony működtetésére. 16 Látván az ipar egyre növekvő igényét a jól
képzett humántőke iránt, az elemi iskolák, illetve a felsőoktatási intézmények
alapítását tovább folytatták, aminek következtében 1837 és 1850 között az iskola
nélküli települések aránya 50 százalékkal csökkent. 1881–82-re olyan egyetemes,
ingyenes, kötelező és világi elemiiskola-rendszert alakítottak ki, amely a műszaki
és tudományos oktatásra helyzete a fő hangsúlyt, az öt és tizennégy év közötti
korosztályban pedig az iskolába járók aránya a 1850-ben mért 52 százalékról
1901-ig 86 százalékra emelkedett. 17
Akárcsak Franciaországban, Poroszországban is már a 18. század elején, azaz
jóval az ipari forradalom előtt megtették az első lépéseket a kötelező iskolai
oktatás felé, és az oktatásban leginkább a nemzet egyesítésének eszközét látták. A
- század második felében kötelezővé tették az oktatást ötéves kortól tizenhárom
éves korig, bár ezt a szabályozást megfelelő pénzforrások hiányában nem sikerült
maradéktalanul betartatni. A 19. század hajnalán a nemzeti összetartozás, a
hatékony katonaság és a képzett hivatalnoki réteg meglétének szükségességét
szem előtt tartva az oktatási rendszerben újabb reformot hajtottak végre. A világi
iskolákban hároméves iskolakötelességet vezettek be, a kilenc évfolyamos
gimnázium pedig állami intézményként szolgálta az elitképzést. 18 Angliához és
Franciaországhoz hasonlóan az általános tankötelezettség bevezetése
Poroszországban is egybeesett az iparosodás időszakával. Ettől kezdve a
középiskolák szem előtt tartották az ipar munkaerő-szükségletének kielégítését is:
egymás után nyíltak meg az úgynevezett reáliskolák, amelyekben a matematikai
és egyéb természettudományos ismeretanyag elsajátítása került a középpontba,
valamint megjelentek a különböző kereskedelmi és egyéb szakközépiskolák. A
középiskolai oktatásban részesülők száma az 1870–1911 időszakban a
hatszorosára emelkedett.
Az Egyesült Államokban az iparosodás ugyancsak fokozta a humántőke
fontosságát mind a termelési folyamatban, mind pedig a gazdaság egészében. 19 Az
ipari, az üzleti és a kereskedelmi ágazatok gyors ütemű fejlődése a 19. század
végén és a 20. század elején növelte a keresletet az olyan menedzserek, irodai
munkások és képzett kereskedelmi eladók iránt, akik tisztában voltak a könyvelés
szabályaival, tudtak gyors- és gépírni, illetve biztos tudással rendelkeztek az
algebra és a kereskedelem területén. Az 1910-es évek végén a fejlett
technológiákat alkalmazó iparvállalatok már olyan fizikai szakmunkásokat
kerestek, akik tanultak geometriát, algebrát, kémiát, műszaki rajzot, illetve
rendelkeztek az ezekhez szükséges készségekkel. Az oktatás struktúráját