Oded Galor - Az emberiség utazása

hadköteles férfiak között. Minél több gőzgép működött egy adott département-
ban, a lakosok annál nagyobb mértékben fektettek be a humántőkeképzésbe. 21
Hasonlóképpen bizonyítható, hogy a 19. század elején Nagy-Britanniában a
gőzgép használata pozitív hatással volt a magasabb szintű szaktudás
elterjedtségére a közelben élő, különösen a mechanikus szakmákat űző munkások
körében. 22
A technológiai fejlődésnek a humántőke fejlesztésére gyakorolt hatását az
Egyesült Államokban is megfigyelték. 23 Ha megnézzük az 1850–1910 közötti
időszakban az amerikai vasút terjeszkedését, amely egyre több amerikai várost ért
el, azt láthatjuk, hogy azokon a szerencsés vidékeken, amelyek bekapcsolódtak az
országos vasúthálózatba, magasabb volt az írni-olvasni tudók aránya, és több
képesített munkaerővel is rendelkeztek, úgymint mérnökökkel, műszerészekkel,
orvosokkal és ügyvédekkel, a népességnek pedig kisebb hányada dolgozott a
mezőgazdaságban. 24
A feltárt adatoknak e széles köre mind azt sugallja, hogy a technológia és a
kereskedelem fejlődése az ipari forradalom idején különböző formákban adott
lendületet a humántőke fejlesztésének. Egyes társadalmakban a humántőke
fejlesztése inkább az írni-olvasni tudás és a közoktatás elterjedésében nyilvánult
meg, míg másutt az egyes szakmákhoz szükséges képességek fejlesztése kapta a
nagyobb hangsúlyt.
Az előző fejezetben bemutatott érvelés fényében – azaz hogy a technológiai
fejlődés, valamint a humántőke kölcsönösen erősítette egymást – nem meglepő,
hogy arra is találunk bizonyítékot, amikor a fejlettebb humántőke további
technológiai fejlődést indukált. 25 Sőt, egyesek szerint az ipari forradalom éppen
azért indult meg Nagy-Britanniában, és nem egy másik európai országban, mert a
szigetország a humántőke tekintetében jelentős előnnyel bírt, ami pedig
különösen fontos volt az iparosodás korai időszakában. Mert tény, hogy Nagy-
Britannia gazdag szénlelőhelyekkel büszkélkedhetett, ami ugyebár igen fontos
volt a gőzgépek működtetéséhez, de más országok sem szűkölködtek szénben.
Csakhogy Nagy-Britannia rendelkezett egy szokatlanabb nyersanyaggal is – a
humántőkével. A történészek szerint abban az időben rengeteg képzett
szakmunkásuk volt: ácsok, kovácsok, üvegfújók, akik segítettek megépíteni a
legújabb találmányokat, sőt olykor még maguk is hozzájárultak a tervek
tökéletesítéséhez. 26 Ezek a szakmunkások továbbadták szakértelmüket a
tanoncoknak, akiknek a száma az ipari forradalom korai szakaszaiban
nagymértékben emelkedett, s mint ilyenek fontos szerepet játszottak az ipari
technológiák alkalmazásában, továbbfejlesztésében és elterjesztésében. 27
Valójában azok a mérnökök, akik elhagyták Nagy-Britanniát, számos más
országban az iparosítás úttörői lettek, többek közt Belgiumban, Franciaországban,
Svájcban és az Egyesült Államokban. Észak-Amerika első textilgyárát például a