Oded Galor - Az emberiség utazása

amelyben a növekvő jövedelmek hatását nem fordította visszájára a növekvő
népesség: a „kenyértöbbletet” nem kellett nagyobb számú gyermek között
elosztani. Az emberi történelem során most először fordult elő, hogy a
technológiai fejlődés hosszú távon emelni tudta az életszínvonalat, s ezzel
megkezdődött a stagnálás időszakának haláltusája. A népszaporulatnak ez a
meredek visszaesése volt az, ami szétfeszítette a malthusi szegénységcsapdát, és a
folyamatos gazdasági növekedés modern korának születését jelezte előre. 4
De miért következett be a demográfiai átmenet? Mai szemmel visszatekintve
azt feltételezhetnénk, hogy a fogamzásgátlásnak ebben fontos szerepe volt. A
modern kori születésszabályozási megoldások hiányában a terhesség
megelőzésére ősrégi módszerek álltak rendelkezésre: a kései házasságkötés, az
önmegtartóztatás, valamint a megszakított közösülés. Nyugat-Európában az
ínséges időszakokban a házasságkötéskor mért átlagéletkor mindig
megemelkedett, illetve a cölibátus is ilyenkor hódított – és mindkettő a születési
ráta visszaesését eredményezte. William Cobbett angol országgyűlési képviselő,
aki az ipari forradalom által generált változások egyik legvérmesebb ellenlábasa
volt, úgy fogalmazott, hogy ez egy olyan „társadalom, amelyben a dolgozni akaró
férfiak nem tudják eltartani a családjaikat, és a nők nagy részével együtt
cölibátusra kényszerülnek, mert attól félnek, hogy ha lennének gyermekeik, azok
éhen halnának”. 5 Viszont a bőség éveiben az emberek fiatalabb korban
házasodtak, aminek következtében a szülések száma is emelkedett. Ezt a
jelenséget „európai házasságkötési mintának” nevezi a szakirodalom, ami a 17.
századtól egészen a 20. század elejéig fennmaradt (9. ábra). 6