Oded Galor - Az emberiség utazása

szükség – például az orvoslás vagy az ügyvédkedés –, csak nagyon kevesen
választják, főleg csak az arisztokrata és a polgári családok gyermekei, akik távoli
elitiskolákban tanulnak. Kellyéknek ezért eszükbe sem jut, hogy szerény
jövedelmüket a gyermekeik oktatására fordítsák, már csak azért sem, mert akkor
értékes segítségtől fosztanák meg magukat a gazdaságban és a háztartásban
egyaránt.
Kellyéknek tehát semmi okuk rá, hogy gyermekeik oktatásába fektessék a
pénzüket, így abból, amit a burgonyatermesztésből félre tudnak tenni, a család
lakhatási feltételeit javítják, illetve táplálóbb ételeket készítenek, és több
gyermeket nevelnek. Mivel a Kelly család a malthusi mechanizmus foglya,
vagyonbéli gyarapodásuk kérészéletűnek bizonyul. Amikor gyermekeik felnőnek,
és saját jövedelmük emelkedik, ők is több gyermeket hoznak a világra, és mivel a
család csak egy kis földterületen gazdálkodik, az életszínvonaluk fokozatosan
romlani kezd. Néhány generációval később az utódok ugyanolyan nehéz
körülmények között élnek, mint egykor a felmenőik: a család nem gyarapodik
tovább, a jövedelmük nagyjából a létminimumra elég, és amikor a burgonyavész
eléri Írországot, némelyikük éhen hal, mások pedig emigrálnak az Egyesült
Államokba.
Jonesék, a második család, a 19. század elején Angliában élnek. Akárcsak
Kellyék, ők is egy romos házikóban laknak, és van egy kicsiny gazdaságuk,
amelyhez nem túl nagy termőföld is tartozik. Nekik is három gyermekük van –
két fiú és egy lány –, és ők is épp a legifjabb Jones nemrég bekövetkezett halálát
gyászolják, a kisfiút a himlő vitte el. A századfordulóra Nagy-Britanniát azonban
teljesen megváltoztatta a textilgyártás automatizálása, valamint az óriási
változások a szénbányászatban és a fémiparban, no meg az egyre intenzívebb
transzatlanti kereskedés.
Mrs. Jones húga, Ellen nemrég házasodott, és a közeli Liverpool városába
költözött, ahol a férje egy textilgyár igazgatója. Egy rokonlátogatás alkalmával az
úriember rábeszéli Mr. Jonest és két fiát, hogy ők is dolgozzanak nála a gyárban.
Mr. Jones eleinte habozik, de Mrs. Jones végül rábeszéli, hogy éljen a
lehetőséggel. A család elhagyja hát a falut, és Liverpoolba költöznek. A városban
a munka egyáltalán nem könnyű, de az a fizetés, amit a három munkáskéz
hazahoz, messze több annál, amit azelőtt a földműveléssel meg tudtak termelni.
Mindössze néhány hónap leforgása alatt Jonesék már új ruhákat tudnak venni a
gyerekeknek, sőt egy tágasabb lakást is megengedhetnek maguknak.
Nem telik bele sok idő, Mrs. Jones újra teherbe esik, és egészséges kislánynak
ad életet. Amíg a felesége otthon gondozza a kicsit, Mr. Jones az idősebbik fiával,
Williammel odaáll a textilgyár főmérnöke elé, és megkéri, hogy bizonyos
ellentételezés fejében vegye a szárnyai alá a fiút, és tanítsa meg a szakma
fogásaira. A kamasz legény nincs elragadtatva az ötlettől, hogy egy mérnök