A front ezen részéről készült fényképek most az első világháborús jelenetekre
emlékeztetnek: térdig érő lövészárkok a sárban, a felrobbant lövedékek lyukaitól
lyuggatott talaj és csupasz, megégett fatörzsek.
https://twitter.com/LeonidSavtchen1/status/159676336 7116791808
A front többi részén még mindig nyugalom van. Eközben az elmúlt hetek legfontosabb
fejleménye az volt, hogy Oroszország gyakorlatilag egész Ukrajnában áttért a nagy
hatótávolságú precíziós fegyverek használatára.
A korábbi fázisokkal ellentétben (talán a hadművelet legelejének kivételével) most már
rendszeresen csapásokat mérnek légi és tengeri - és valószínűleg földi indítású
cirkálórakétákkal -, valamint lőszerekkel.
A csapások célpontja, amennyire mind az orosz védelmi minisztérium hivatalos
nyilatkozataiból, mind az objektív adatokból (az ukrán tisztviselők reakcióiról nem is
beszélve) megítélhető, elsősorban az energetikai infrastruktúra.
Úgy tűnik, e választás oka az ilyen stratégia nagyfokú "láthatóságában" és az Ukrajna
védelmi képességeire gyakorolt sokrétű stratégiai hatásában rejlik. Lehetséges, hogy a
célpontok kiválasztása részben a felderítés és az eszközcélzási képességek elégtelensége,
valamint maguk a fegyverek elégtelensége miatt is történt, amelyek nyilvánvalóan nem teszik
lehetővé a kis és/vagy erősen védett célpontok, illetve az "időérzékeny" objektumok elleni
csapásokat.