következetesen ellenezték az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését. A két egymás
mellett elhelyezkedő vezeték hossza 750 mérföld. A Balti-tenger alatt futnak, két orosz
kikötővárosban kezdődnek (az észt határ közelében), észak Németországban végződnek. A
Dániához tartozó Bornholm sziget mellett is elhaladnak.
Mivel a két vezeték lehetővé tette, hogy a gáz ne Ukrajnán át jusson Európába,
Németország számára különösen előnyös volt. Németország már jó ideje élt az olcsó orosz
földgáz nyújtotta lehetőségekkel. Az ipari felhasználás után maradt fölösleget Németország
eladta több nyugat-európai országnak. Mivel az USA ígéretet tett, hogy elkerüli
Oroszországgal a közvetlen konfliktust, a Biden adminisztrációnak fontos volt a műveletet
titokban tartani.
Washington és oroszellenes NATO partnerei már a Nord Stream 1-re is úgy tekintettek, mint
a nyugati dominancia elleni kihívásra. A vezetéket üzemeltető vállalatot, a Nord Stream AG-
t, 2005-ben jegyezték be Svájcban. A vállalat partnere a Gazpromnak, egy nyilvánosan
jegyzett orosz vállalatnak, amely hatalmas profitot hoz a befektetőknek, melyek között a
Vlagyimir Putyinhoz köthető oligarcháké a vezető szerep. A Nord Stream AG-ben a
Gazprom részesedése 51 százalékos volt, a fennmaradó 49 százalékon négy európai cég,
egy holland, egy francia, és két német, osztozott. Az utóbbi négy jogkörébe tartozott a
vezetéken már megérkezett gáz további értékesítése helyi fogyasztókhoz Németország és
Nyugat-Európa szerte. A Gazprom cég a nyereségen osztozott az orosz állammal, és volt
olyan év, amikor az orosz állami költségvetésnek a 45 százalékát a Gazprom profitjai adták.
Amerika politikai aggodalma megalapozott volt: Putyin így további bevételre tehet szert,
Németország és Nyugat-Európa pedig függenének az olcsó orosz gáztól. Mindeközben
Európa jóval kevésbé függene Amerikától. Pontosan ez is történt. Németországban a Nord
Stream 1 (Északi Áramlat 1) vezetéken az egykori kancellár Willy Brandt Ostpolitikját látták
beteljesülni. Az Ostpolitik szerint az olcsó orosz gáz az egyik forrás amely lehetővé tette a
második világháborúban lerombolt országok (Németország és más Nyugat-Európai
országok) újjáépítését, és motorja volt a prosperitáshoz szükséges kereskedelemnek,
piacgazdaságnak.
Az Nord Stream 1 (Északi Áramlat 1) már elég negy veszélyt jelentett a NATO és
Washington számára, de a Nord Stream 2 (Északi Áramlat 2), amely 2021 szeptemberében
épült meg véglegesen, megkétszerezte volna a Németország és Nyugat-Európa
rendelkezésére álló olcsó orosz gáz mennyiségét. A második vezeték Németország
energiaszükségleteinek 50 százalékát biztosította volna. A feszültség a NATO és
Oroszország között nőttön nőtt, és ez részben a Biden adminisztráció agresszív
külpolitikájának volt köszönhető.
A Nord Stream 2 elleni agitáció már Biden beiktatásának napjaiban is érezhető volt. A
szenátus republikánusai, Ted Cruz (Texas) vezetésével több kérdést szegeztek Blinken
külügyminiszternek a meghallgatása alatt, melyeknek a témája az olcsó orosz gáz volt. A
kérdésben egységes szenátus már akkor hozott egy olyan rendelkezést, amelyről Cruz azt
mondta Blinkennek, hogy „megállította a vezetéket, még mielőtt az megvalósult
volna”. Angela Merkel kormánya viszont komoly nyomást gyakorolt a második vezeték
üzembe helyezése érdekében.
Biden szembe menne a németekkel? Erre a kérdésre Blinken igennel válaszolt, de
hozzátette, hogy még nem beszélt a részletekről az (akkor még) elnökjelölttel. Blinken