hogy kiszolgálja ezt a bécsi bankot. De kiáramlott a pénz adók, regálék, kölcsönök, a
kölcsönök kamatai, vámok, kincstári jegyek és a császári katonaság elszállásolási költségei
formájában is.
A bankárok hatalma 1848- 2011 – Darvas-Kozma József beszéde 2012 március 15-én
Videó: https://youtu.be/SCoRFKgx5gAAmikor 1848-ban a szabadkőműves Kossuth Lajos lett a pénzügyminiszter, azonnal
hozzáfogott az üres államkassza megtöltéséhez, és egy bankjegynyomda
felállításához. A gazdasági élet működését biztosító, fedezettel bíró magyar pénzt akart
bevezetni.
A bécsi Rothschild-ház irányítása alatt állott Osztrák Nemzeti Bank, az ONB, azonban
nem volt hajlandó valódi pénzre beváltani az általa kibocsátott bankjegyeket, és
egyidejűleg gyorsított ütemben vonta ki a nemesfém-és ércpénzt külföldre.
Kossuth felvételi kérelme a szabadkőműves páholyba:
„A szabadkőművesek Cincinnati 133. sz. páholya
érdemes főmesterének, felügyelőinek és testvéreinek.”
Alulírottak alázatos kérelme azt bizonyítja, hogy miután hosszú idő óta kedvező
véleménye volt az Önök õsi intézményéről, vágyódik arra, hogy mint tag felvétessék, ha erre
érdemesnek találtatik.
Mivel száműzött, a szabadság ügye miatt nincs állandó lakóhelye; most Cincinnatiban
tartózkodik; kora 49 1/2 év; foglalkozása visszaszerezni hazájának, Magyarországnak
nemzeti függetlenségét és más nemzetekkel együttműködve megteremteni a polgári és
vallásszabadságot Európában.
Cincinnati 1852. febr. 18. Kossuth Lajos”