A Rothschild érdekeltségű ONB azonban azt akarta, hogy a magyar kormány tőle vegyen fel
12 millió forint hitelpénzt, de azzal a feltétellel, hogy a magyar kormány ismerje el az ONB
bankjegykibocsátó monopóliumát Magyarország területén, és fizessen kamatot a
Rothschildok által nyújtott hitelpénz után. Kossuth ezt elutasította, és az önálló magyar
pénz mellett döntött. A pénzügyekben megmutatkozó kibékíthetetlen ellentét vezetett el a
fegyveres konfliktushoz, amelyből végül szabadságharc és függetlenségi háború lett.
A szabadságharc bukását követően az ONB összes kívánsága
teljesült. Magyarországon 1873-ban már 482 pénzintézet, 160 különböző biztosító intézet,
de csak 164 nagyobb iparvállalat működött. Ezek szinte mind a Rothschild-ház által
irányított pénzkartellhez kapcsolódtak valamilyen módon. Az informális pénzkartell
működését irányító és végző bankárhatalom a személyi kapcsolatokon, és a gondosan
kiépített összefonódásokon keresztül biztosította pénzügyi egyeduralmát. A szabadságharc
után az ONB és a mögötte álló nemzetközi pénzkartell erőteljes nyomást gyakorolt a
Habsburg uralkodóházra és a kormányzatra, hogy az keményen lépjen fel az önálló
magyar pénzt követelő magyar kormánnyal szemben.
A kiegyezés után az osztrák-magyar pénzrendszer közösségét biztosították.
Magyarország az ONB bankjegy kibocsátási monopóliumát ugyan formálisan nem ismerte el,
a tényleges állapot azonban az volt, hogy az ONB által kibocsátott bankjegyek forgalomban
voltak ugyanúgy, mint bármely más állam pénzei.
A magyar pénzügyi és gazdasági élet irányítói a XIX. század második felében az ismétlődő
válságokat az ONB tudatos pénzügyi manipulációjának tulajdonították. A Magyarországon
rendszeresen visszatérő válságok nem termelési anarchia következményei voltak.
A rejtőzködő szuperkartell, vagyis a pénzügyeket a háttérből irányító érdekcsoport,
idézte elő a válságokat, mégpedig úgy, hogy Magyarország nemzetgazdaságának
egészét az ellenőrzése alá vonta, és átvette a többi alkartellnek tekinthető kisebb kartell
irányítását is. A szuperkartell a bécsi Rothschild-érdekeltség irányítása alatt álló, bécsi
központból szervezett és ellenőrzött termelési és pénzügyi viszonyokat hozott létre. A
Monarchia részét képező Magyar Királyságban nem volt a Rothschild-érdekeltségtől
független egyetlen jelentős vállalat sem. Magyarország nemzetgazdasága a Rothschild-ház