Kijev már régóta lobbizik, hogy nagyobb képességű fegyvereket biztosítsanak nekik, például
MGM-140 ATACMS ballisztikus rakétákat, amelyek akár 300 km (190 mérföld) távolságra
lévő célpontokat is képesek támadni.
Az orosz külügyminiszter által ismertetett megközelítés azokra a területekre vonatkozik,
amelyeket Ukrajna sajátjának tekint, beleértve a Krímet, a Donyecki és a Luganszki
Népköztársaságot, valamint a Herszon és Zaporozsjei területeket.
A Krím és Szevasztopol városa 2014-ben csatlakozott Oroszországhoz, a másik négy
tartomány pedig tavaly tette ugyanezt. Kijev "szemfényvesztésként" utasította el azokat a
népszavazásokat, amelyeken az említett területeken élők - többségében eleve orosz ajkúak -
a lépés mellett voksoltak.
Az Egyesült Államok állítólag azzal a feltétellel nyújtott katonai segélyt Ukrajnának,
hogy azt nem használják fel oroszországi célpontok elleni támadásra.
Amerikai tisztviselők azonban azt mondták, hogy ez a korlátozás nem vonatkozik a
Krímre és a többi új orosz területre.
Lavrov szerint a Nyugat fegyverkezése Ukrajna számára "hógolyózás", ami a sisakokkal
kezdődött és a vadászgépek szállítására vonatkozó jelenlegi javaslatokig terjed.
Elutasította egyes nyugati tisztviselők azon kijelentéseit, hogy Kijev nem kap nyugati
gyártmányú harci gépeket, arra hivatkozva, hogy politikájuk nem következetes.
- Kijev azt mondja, hogy a védelem érdekében modern katonai repülőgépekre van szüksége,
de Joe Biden amerikai elnök és egyes uniós országok, például Németország vezetői szerint
ez nincs is napirenden. - [Olaf Scholz német kancellár] kijelentette, hogy a NATO soha nem fog háborút indítani
Oroszország ellen. - Külügyminisztere, [Annalena] Baerbock azonban azt mondta:
'Mi már együttesen háborúban állunk Oroszországgal'" - jegyezte meg Lavrov, utalva
német kollégája múlt heti - elég ostoba - megjegyzéseire.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete