2014 és 2022 között erőszakos, felkelés volt Kelet-Ukrajnában. Az orosz
beavatkozás megakadályozása érdekében a kijevi kormány jelentősen
megerősített városok és utánpótlási útvonalak sorát építette ki a keleti határ
mentén. Bahmut fontos közlekedési csomópont volt ebben a hálózatban.Öt hónappal ezelőtt, amikor azt írtuk, hogy Bahmut végül az oroszok kezére kerül, néhány
olvasónk kigúnyolt minket: Hát nem értettük még meg, hogy Ukrajna már megnyerte ezt a
háborút?
Nos, az ukránok figyelemre méltó védelmet nyújtottak a 21. század legvéresebb csatájában,
de Bahmut nagy része, beleértve a létfontosságú vasútvonalakat is, elesett. Tovább tartott,
mint vártuk, de ez a vereség még valószínűtlenebbé tette, hogy Ukrajna vissza tudja állítani
2014 - es határait a NATO-csapatok közvetlen beavatkozása nélkül.
Hányszor hallottuk már, hogy a rosszul kiképzett, rosszul vezetett, rosszul felszerelt orosz
csapatok, amelyek közül sokan zsoldosok és volt fegyencek, elképesztő veszteségeket
szenvedtek és visszaszorultak az eredetileg elfoglalt területekről?
Ez mind igaz lehet. Ez nem változtat viszont azon a tényen, hogy Oroszország most
készen áll arra, hogy teljes mértékben kihasználja Bahmut bukását, amint beköszönt a
száraz nyári időjárás.
Hét hónappal ezelőtt Oroszország 300 000 tartalékost mozgósított és az eltelt időt a
kiképzésükre használta fel. Nagy sebességre kapcsolta a fegyvergyártást és jelentős
mennyiségű felszerelést és lőszert is felhalmozott közben. Az orosz csapatok százezrei most
Kelet-Ukrajnában állomásoznak, ahol 450 mérföldes fronton számos helyen megkezdték az
előre nyomulást.
Ukrajna viszont a legjobban felszerelt és legjobban kiképzett csapatai közül sokat
Bahmutba vezényelt és oda összpontosított, ahol hónapokon keresztül orosz
tüzérség, rakéták és drónok bombázták őket.
A Bahmutért vívott csatában Ukrajna több ezer tapasztalt katonát veszített el, akiket nem
lehet néhány hetes gyorsított kiképzéssel sorkatonákkal pótolni.
Bahmut védelmét igazából a nyugati fegyverek tették lehetővé.
Újra és újra eszkalálódott az Ukrajnának nyújtott NATO-támogatás a rövid hatótávolságú
Javelin és Stinger rakétáktól a közepes hatótávolságú HIMARS és Patriot rakétaütegeken át
az olyan nehézfegyverekig, mint az Abrams harckocsik és a Bradley harcjárművek.
Miközben a csata sodra az alulfegyverzett és túlerőben lévő ukránok ellen fordult,
Kijev nyugati szószólói nem álltak meg egy percre sem, hogy végre elgondolkodjanak
azon, hogyan vethetnének véget ennek a tragédiának.
Ehelyett vadászgépek és nagy hatótávolságú rakéták szállítását követelték.
Éppen mai hír, hogy Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes már a támogató országok
GDP-jének 1%-át követeli Ukrajna háborúja számára:
https://vilaghelyzete.substack.com/p/a-nyugati-katonai-segely-nem-eleg