Ezek a tulajdonságok, valamint a második elnök, Omar Bongo, aki roppant lojális,
kegyetlen és rendkívül stratégiai fontosságú, Gabont a folyamatos francia politikai
ellenőrzés rendszerének központi kirakós darabjává tették - ahol Franciaország
offshore módon végezhette el geostratégiai piszkos munkáját.
Franciaország tehát bázisként kezdte használni a kis országot, egy olyan helyként,
ahol a piszkos ügyeket lehet intézni, amelyekkel el lehet érni, amit akar, de nem lehet
visszavezetni hozzá.
Mindennek középpontjában egy sor multinacionális vállalat állt, amelyek elképesztő hatalmat
gyakoroltak és a francia állam parancsára cselekedtek.
Ezek közül a legnagyobb és messze a legjelentősebb az Elf Aquitaine nevű olajvállalat
volt.
A cég Gabont bázisként használva mindenféle szerződéseket, kenőpénzeket és
átveréseket segített elő, amelyek a saját és a francia kormány érdekeit szolgálták -
sokatmondó, hogy Franciaország választotta a vezérigazgatóját.
Az Elf Aquitaine leányvállalata, az Elf
Gabon évi 15 millió fontot fizetett afrikai
államok, főként volt gyarmatok
vezetőinek.
A lényegében magától Franciaországtól
származó kifizetés nem lett volna
elfogadható, ha átláthatóan a volt gyarmati uraktól származik. Franciaország tehát Gabont
használta fel arra, hogy lehetővé tegye piszkos trükkjeit.
Ahogy telt az idő, a rendszer mérete robbanásszerűen megnőtt. A kilencvenes évekre az
Elf évi 130 millió dollárt meghaladó illegális pénzmozgásokkal foglalkozott.
A Venezuelában, Oroszországban és Közép-Ázsiában
kötött szerződésekért kapott pénzek ki-be áramlottak
a vállalatból, lehetővé téve a francia állam számára,
hogy a francia vállalatok stratégiai ellenőrzést
gyakoroljanak az erőforrások felett, messze az
afrikai volt gyarmatokon kívül is.- 1991 - ben 250 millió fontnyi, (eufemisztikusan nevezzük így) "jutalék" folyt át az Elf-en
egy olyan ügylet kapcsán, amelynek keretében hat haditengerészeti fregattot adtak el
Tajvannak közel 1,6 milliárd fontért. - Ez valójában egy hatalmas katonai szerződés volt a francia vállalatok számára,
amelyet egy gaboni székhelyű kétes cég segített elő. Az ország, a név kivételével
minden értelemben, továbbra is egy furcsa félgyarmatként működött.