Kölcsönös vádak
Míg Örményország azzal vádolja Azerbajdzsánt, hogy humanitárius válságot provokál
Karabahban, addig Azerbajdzsán azzal vádolja Örményországot, hogy szabotálja a
megállapodásokat.
Ezenkívül még mindig megoldatlan a Karabahban állomásozó nem-azerbajdzsáni katonai
alakulatok problémája, amelyek kivonásáról egy háromoldalú megállapodás rendelkezik.
"Bár Örményország kénytelen volt elismerni
Karabahot Azerbajdzsán részeként, Azerbajdzsán
területén még mindig vannak az örmény fegyveres
erők maradványai, ahol ideiglenesen orosz
békefenntartók állomásoznak" - mondta Alijev elnök júliusban.Pashinyan örmény miniszterelnök azt válaszolta, hogy az örmény fegyveres erők
egyetlen képviselője sem maradt Karabahban, azonban az Artsakh Defense Army
(Karabah örmény neve) még mindig ott állomásozik.
Pashinyan szerint az Artsakh Defense Army-t nem Baku politikája miatt oszlatták fel. Azt is
kijelentette, hogy
Örményország békefenntartási kísérletei nem
késztették Azerbajdzsánt szimmetrikus lépésekre.Pashinyan szerint
Jereván például átadta Bakunak az aknamezők
térképeit, ami lehetővé tette Azerbajdzsán
számára, hogy nagyszabású aknamentesítési
munkálatokba kezdjen. "Azerbajdzsán nem tett
megfelelő lépést válaszul" - mondta.Mindezek a tényezők együttesen nemcsak a békemegállapodás megkötésének lehetőségét
akadályozzák, hanem a konfliktust is eszkalálják. Jelenleg nagyon veszélyes helyzet van
kialakulóban Örményország és Azerbajdzsán határán, mondja Nikolai Silaev, az MGIMO
Kaukázusi és Regionális Biztonsági Kérdések Központjának vezető kutatója.
"A helyzet robbanásveszélyes, de még nincs minden
veszve. A de-eszkaláció érdekében teljesíteni
kell a háromoldalú nyilatkozatok valamennyi
feltételét, kezdve a 2020 novemberében aláírt
nyilatkozattal. Nem látok más lehetőséget a béke
megőrzésére" - mondta az elemző az RT-nek.