Izrael helyzetét tovább bonyolítja a bel- és
külpolitikai polarizáció.
Az ismétlődő választások, az instabil koalíciós kormányok, a gyakori vezetőváltások, a
hónapok óta tartó utcai tüntetések Benjamin Netanjahu miniszterelnök igazságügyi reformok
bevezetéséről szóló döntése ellen - amely sokak szerint veszélyezteti az izraeli demokráciát
- részben magyarázhatják, hogy a Hamász vérengzése miért érte váratlanul az
izraelieket.
Magas rangú izraeli politikusok és a baloldali izraeli média személyesen Netanjahut
hibáztatja azért, hogy megteremtette a katasztrófa feltételeit azzal, hogy
- a még nagyobb stratégiai céllal megakadályozza egy független palesztin állam
létrejöttét Ciszjordániában, - szemet vetett Gázára,
- sőt, a palesztin mozgalom megosztottságának fenntartása érdekében még a
Hamászt is erősítette a Palesztin Hatósággal szemben.
Netanjahu jelenlegi kormányának szélsőjobboldali elemeit, amelyeket neves izraeli
politikusok "messianisztikusnak" neveznek, a ciszjordániai földrablások és az ezzel
járó erőszak miatt is hibáztatják, ami felszítja a palesztin érzelmeket és eltereli a
figyelmet a gázai előkészületekről, amelyek a Hamász szörnyű dél-izraeli támadásában
csúcsosodtak ki.
A nemzetközi zsidó közösség megosztottságának tünete az
amerikai zsidók palesztinbarát tüntetése az amerikai
Capitolium épületében.
Az Egyesült Államok, Izrael legfőbb támogatója és hagyományosan Nyugat-Ázsia
meghatározó külső hatalma, nagy dilemma előtt áll.
Számos ok - geopolitikai, humanitárius és a befolyásos lobbik befolyása -
kényszeríti az USA-t Izrael támogatására.
Ugyanakkor egy szélesebb körű nyugat-ázsiai konfliktus azzal a kockázattal jár,
hogy az USA-t egy újabb nem kívánt háborúba sodorja a térségben.
➽ Az USA "megengedhet magának két háborút" - közölte az amerikai
pénzügyminiszter
➽ A Közel-Kelet a teljes háború küszöbén áll - közölte Oroszország ENSZ-nagykövete