2023. Őszi Tripla szám (19.) - 750 oldalon

(VilagHelyzete) #1

Az arabok is kínos helyzetbe kerültek.


1 ⃣ A palesztin ügy iránti támogatásuk az évek során csökkent.


2 ⃣ Izrael politikai elfogadottsága nőtt, olyannyira, hogy az Egyesült Arab Emírségek,
Bahrein és Marokkó - az Egyesült Államok által támogatott Ábrahám-megállapodás
részeként - diplomáciai kapcsolatokat létesített Izraellel.


3 ⃣ Szaúd-Arábia intenzív tárgyalásokat folytatott az Egyesült Államokkal az Izraellel
való kapcsolatainak normalizálásáról, amennyiben az Egyesült Államok teljesíti
biztonsági és néhány más követelését.


❌ A szaúdiak most hivatalosan felfüggesztették ezt a folyamatot. Szaúd-Arábia mélyen
ellenzi a Hamászt, mint a Muzulmán Testvériséghez kötődő terrorszervezetet.



  • Ez magyarázza, hogy Szaúd-Arábia nyilatkozatai az izraeli-Hamász
    konfliktussal kapcsolatban miért voltak mérsékeltek, ami az Egyesült Arab
    Emírségek esetében is így van, amely szintén határozottan ellenzi a Hamászt.

  • Mindkét Öböl-menti monarchia a gazdasági fejlesztési kérdésekre akar
    összpontosítani, modernizálni akarja gazdaságát, mérsékelni akarja iszlám imázsát,
    aminek része volt az a hajlandóság, hogy Izraelt is részévé tegyék ezen törekvések
    megvalósításának.


 Jelzésértékű, hogy Katar és Törökország szoros kapcsolatokat ápol a Hamasszal,
mivel vezetőik erős szálakkal kötődnek a Muzulmán Testvériséghez.


Valójában Katar ad otthont a Hamász legfelsőbb vezetésének. 



  • Izrael felügyelete alatt rengeteg pénzt juttatott a Hamásznak és most
    közvetítőként használják fel, hogy ha lehetséges, elérjék az izraeli túszok
    szabadon bocsátását.


 Recep Tayyip Erdogan török elnök 2011-ben megszakította a diplomáciai
kapcsolatokat Izraellel, mivel Izrael erőszakkal megakadályozta a gázaiak
segélyezésére tett tengeri erőfeszítéseit.


Ankara felkarolja a palesztinok ügyét és egy olyan béketervvel állt elő, amely a kétállami
megoldáson alapul, és a regionális országok biztonsági garanciákat nyújtanak.


 Egyiptom ellenáll annak a nyomásnak, hogy a gázaiak "ideiglenes" humanitárius
menedéket keressenek a Sínai-sivatagban.



  • Egyiptom már korábban is megégette magát a Hamásszal és attól tart, hogy a
    Sínai-félszigeten való jelenléte újjáéleszti a területet ellepő terrorizmus
    problémáját.

  • Emellett jól tudja, hogy az "ideiglenes" menedék könnyen válhat állandóvá.

Free download pdf