Egyszerű, mint egy pofon a kocsmában. Mert elegük van a gőgös, öntelt egykori
gyarmatosokból, akik még most is egy kiló krumpli áráért akarnak uránt “vásárolni” (Niger).
- Azért nem látják az elemzők, mert java részük európai, nyugati vagy nyugatos,
ebből következőleg pedig saját magukat kellene felismerni okként. - És el sem tudják képzelni, hogy lehet más szempontrendszer az övükén kívül.
- Miért lobogtatnak Szenegáltól, Szudánon át, Egyiptomig, Líbiáig – és most már
Ciszjordániában is – orosz zászlókat a helyiek? - Miért nem franciát vagy angolt vagy amerikait? Talán csak nem elégedetlenek az
elmúlt százegynéhány év “szolgáltatásaival”?
Putyin és Un Ciszjordániában
A tengeri hatalom elméletének alámerülése
Tehát a nagy kép:
Van egyszer Afrika a maga bajaival, amit a Nyugat nemhogy megoldani nem segített –
erre alighanem szándék sem volt – de inkább elmérgesített. Mert azt hitték a
végtelenségig lehet a zavarosban halászni. Most ott vannak a “segítők”, hogy learassák a
Nyugat hibáinak babérjait.