Ciszjordániába Izrael felől a Rantis ellenőrzőponton keresztül lépek be, amely egy betonba
és acélba vésett monolit. Általában kocsisor áll itt, de most szabad az út. Október 7-e óta a
térségben lezárás van érvényben.
Videó: https://youtu.be/gPpbOlxAFJoRamallah központja a modern nyüzsgés sűrűje, amelyet építkezések és egy-egy
romhalmaz tarkít. Iskolások - főként csíkos, kék egyenruhás lányok - szaladgálnak a járdán.
Ha erőszakra kerül sor, akkor a palesztin fiatalok nagyrészt az izraeli erőkkel fognak harcolni
az utcákon.
A Cafe Vanillában, egy tágas bisztróban, amelyen kívül egy "I love Palestine" felirat díszeleg,
találkozom a 33 éves, gázai születésű Fathi Aljhoulnal, egy jóképű, borotvált fejű férfival.
Jobb karján egy levelet ábrázoló tetoválás van; bal bicepszét egy szalag öleli körbe. Egy
marketingcég tulajdonosa, úgy néz ki, mint egy londoni vagy brooklyni hipszter.
A háború kezdete óta 70 családtagját vesztette el Gázában - 45 unokatestvérét
egyetlen támadásban.
"Nagyon dühösek vagyunk" - mondja nekem."Minden barátom dühös - és nem félünk semmitől. Minden nap az Al-Jazeerát
nézem ébredés után hajnali egy-két óráig. Megállt az életünk. Nézzük Gázát -
minden nap egy mini mészárlás. Minden nap nézzük, ahogy a saját
unokatestvéreinket megölik".Leírja, hogy Ciszjordániában hogyan forog a spirál.
"A háború kezdete óta az izraeliek naponta három-négy embert ölnek meg itt.
Egy izraeli telepes szíven lőtt egy olajbogyóját szüretelő palesztint".A háború kezdete óta Izrael azt állítja, hogy több száz Hamász-ügynököt tartóztatott le
Ciszjordániában.