az Európai Únió? Mindegyiknek komoly hadserege van. Miért borulnának le egy másik
hatalom előtt?
S: Először is, a felsorolt nagyhatalmak fölött áll egy még nagyobb hatalom, ami a ragadozók
szövetsége. Az ún. nagyhatalmak csak gyarmatai ennek a szövetségnek, melyeknek
megvannak a kiszabott feladataik. Nagyvonalakban például az USA a világ csendőre, míg
Kína, Japán, Korea és Európa a világ termelői; Oroszország a többi fennmaradó országgal
együtt az ásványkincs és alapanyag beszállítók, illetve olcsó munkaerő források. Egyik
gyarmat sem cselekedhet a globalisták jóváhagyása nélkül. Másodszor pedig ez nem
nemzeti keretek között fog történni, hanem egy olyan nemzetközi krízis fog kialakulni, amikor
minden országnak egyfomán kell cselekednie a saját védelme szempontjából.
R: Én még mindig nem értem, hogy egy újabb világháborútól eltekintve, mi lehet egy olyan
horderejű nemzetközi válság, ami lehetővé tenné, hogy egy világméretű zsarnokságot
építsenek ki a mai demokráciákból? És hogyan profitálnának a globalisták mindebből?
S: Induljunk ki abból, hogy a történelemben nem történnek csak úgy maguktól a dolgok.
Minden aszerint történik, hogy nekünk ragadozóknak mik a rövid és hosszú távú terveink, és
hogyan valósítjuk meg ezeket.
Hadd mondjam el még egyszer, hogy biztosan megértsék ezt a kulcsfontosságú dolgot: az
1789 - es francia forradalomtól kezdődően a történelem a ragadozók terveinek a
megvalósításáról szól. Beleértve a napóleoni háborúkat, az amerikai polgárháborút, a 1917-
es szovjet forradalmat, az első és második világháborút, és az összes többi háborút azóta; a
szeptember 11-et és az iskolai és egyéb lövöldözéseket az USA-ban és másfelé.
Mint már említettem, ezek előre megtervezett események, amelyek lefolyásáról előre tudnak
és aktívan résztvesznek bennük a politikus kápók, a verőlegények és a pribékek. Ez
utóbbiak magyarázzák a helyzetet a médiában, a prédák szájába rágva, amit mi akarunk,
hogy gondoljanak róla. Miközben a beavatott politikusok hozzák az előre megbeszélt
intézkedéseket. Az egész egy színjáték, de valós következményekkel.
Minden kisebb vagy nagyobb esemény a mi céljainkat viszi előre.
A módszerünk három szóban összefoglalható: krízis, reakció, megoldás.
Amikor rá akarjuk venni a prédákat egy újabb fontos lépésre, ami a mi érdekeinket és
terveinket szolgálja (de nem az övékét), akkor mindig gerjesztünk először egy válságot,
háborút vagy egyéb krízis helyzetet. Aztán hagyjuk, hogy reagáljon erre a nehézségre az
esztelen csűrhe, amelynek az általunk irányított vezetői majd követelni fogják azt a
"megoldást", ami a mi eredeti célunk volt. És ami ezután könnyen bevezethető, hiszen
maguk a prédák követelik.
R: Ez kicsit bonyolultnak tűnik így első hallásra. Mondana egy példát, hogy érthetőbb legyen
a dolog?
S: Rendben, vegyük a szeptember 11-et. Mivel az új világrendet be akarjuk vezetni 2025-re,
az ezredfordulóra sürgetővé vált, hogy korlátozzuk az emberek mozgás- és szólás
szabadságát, hogy lehallgathassuk, amit beszélnek otthon és másokkal, hogy
elszegényítsük őket, hogy eltávolítsunk olyan vezetőket, akik nem követték az utasításainkat,
hogy minden ok nélkül letartóztathassunk és fogva tartsunk bárkit, aki veszélyt jelenthet az új