VilagHelyzete Könyvújság 2023-24 Téli Tripla szám - 718 oldalon

(VilagHelyzete) #1

Fontos tudni, hogy az iraki kormány „terrorista cselekményeknek” minősítette a
milíciák támadásait, az amerikaiakat ért csapásokra pedig, mint „Irak
szuverenitásának megsértésére” tekint.


 Hol nyílhatnak új frontok?

Az elemzésben is ismertetett konfliktusokon túl a harcok újabb területekre is kiterjedhetnek.
A nyílt háború kialakulásának esélye alacsony, de az úgynevezett proxykon keresztüli
eszkalálódás korántsem elképzelhetetlen.


 A továbbiakban azokat az országokat és régiókat mutatjuk be,


ahol nagy eséllyel következhetnek be fegyveres konfliktusok (vagy


már meg is kezdődtek):



  • Libanon: a libanoni-izraeli határon alacsony intenzitású volt a harc idáig, de
    nemrégiben megölték a Hamász egyik vezetőjét, Szálih al-Arúrit, ami miatt sokan a
    Hezbollah bosszújától tartanak, habár a libanoniaknak nem érdeke a háborúskodás.
    A legfrissebb hírek szerint azonban jelentősen megnőtt a feszültség a libanoni-izraeli
    határon.

  • Ciszjordánia: január 7-én súlyos összecsapások voltak Dzsenin környékén, egy
    izraeli katona, valamint hat palesztin vesztette életét. Egyre gyakoribbak a harcok
    Ciszjordániában, és sokan a helyzet eszkalálódásától tartanak.

  • Konfliktus Irán és Pakisztán között: a térségbeli feszültséget jól érzékelteti, hogy a
    megütközések a Közel-Keleten túlra is kiterjedtek.
    Habár a Pakisztán és Irán közötti rakétaváltások nem kötődnek a Hamász és Izrael
    között dúló háborúhoz, mégis egy újabb front megnyitásával fenyegetnek.



  1. január 16-án Irán drón- és rakétatámadásokat mért a Dzsais al-Adl dzsihadista
    szervezet két fontos pakisztáni bázisára Beludzsisztán tartományban, amire válaszul
    Pakisztán a szomszédos iráni Szisztán-Beludzsisztán tartomány területén ugyanennek a
    terrorszervezetnek az állásait támadta. A szélsőséges szunnita Dzsais al-Adl csoport a síita
    Irántól való elszakadásáért folytat küzdelmet. A katonai csapásokért a felek egymást teszik
    felelőssé.


Az elemzést készítette: Tárik Meszár / Forrás: Eurázsia Központ


Szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója


1


A Közel-Keletnek több különböző felosztása létezik. Az elemzésben a régió szűkebb
értelmezését vesszük alapul, aminek értelmében a következő országokat fedi le az
elnevezés: Bahrein, Egyiptom, Irán, Irak, Izrael, Jordánia, Palesztin Autonóm Területek,
Kuvait, Libanon, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, Szíria, Egyesült Arab Emírségek, Törökország
és Jemen.

Free download pdf