A cikk nagy része az Ukrajnának nyújtott további katonai segély mellett kardoskodott,
azzal érvelve - ahogyan más washingtoni tisztviselők is -, hogy Kijev elzárása a nyugati
fegyverektől az "amerikai erőtlenség" üzenetét küldené Kínának, és ezzel Hszi Csin-
ping elnököt Tajvan megtámadására ösztönözné.
Burns azt is állítja, hogy az Oroszországon belüli elégedetlenség "egyszeri toborzási
lehetőséget teremtett a CIA számára".
Bár azonban az ügynökség a Telegram és X fiókjain keresztül próbált informátorokat
toborozni, Burns nem részletezte, hogy milyen sikereket ért el.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a múlt héten megjegyezte, hogy
"valakinek szólnia kellett volna a CIA-nak, hogy a
VKontakte [közösségi médiahálózat] sokkal
népszerűbb hazánkban, mint az X," amelyet 2022-ben
betiltottak Oroszországban."Bár Oroszország jelentheti a legközvetlenebb
kihívást, Kína a nagyobb hosszú távú fenyegetés" -
folytatta Burns, hozzátéve, hogy a CIA az elmúlt két évet azzal
töltötte, hogy "átszervezte magát, hogy ezt a
prioritást tükrözze".Az ügynökség megduplázta a költségvetésének Kínára fordított arányát, több mandarinul
beszélőt vett fel, és versenybe szállt Pekinggel a befolyásért Latin-Amerikában, Afrikában és
az Indo-csendes-óceáni térségben - mondta.
2021 - ben az ügynökség "egy új, kizárólag Kínára összpontosító missziós
központot nyitott" - mondta, hozzátéve, hogy a központ az egyetlen a mintegy tucatnyi
ilyen létesítmény közül, amely egyetlen országra összpontosít.
Ugyanakkor jelenlegi és volt hírszerzési tisztviselők tavaly azt mondták a Wall Street
Journalnak, hogy a CIA nehezen tudott kínai forrásokat és informátorokat toborozni.