Oroszország soha nem foglalkozott azzal, hogy Ukrajna demokratikus államformát
válasszon. Ahogy Suzanne Loftus rámutat új, Oroszország, Kína és a Nyugat a
hidegháború utáni korszakban című könyvében:
"Ukrajna egész posztszovjet történelme során Oroszország soha nem törekedett aktívan
arra, hogy elpusztítsa Ukrajna demokratikus kormányzati rendszerét". Oroszországot nem az
érdekli, hogy Ukrajna milyen kormányzati rendszert választ, hanem az, hogy Ukrajna azt
választotta, hogy hagyja magát egy erősen nyugati fegyverekkel felfegyverzett oroszellenes
hídfőállássá tenni a saját határán.
Ez nem politikai aggodalom: ez nemzetbiztonsági aggodalom; nem arról van szó,
hogy Ukrajna csatlakozik az amerikai politikai rendszerhez: arról van szó, hogy
Ukrajna csatlakozik az amerikai biztonsági rendszerhez. Az aggodalom nem a
demokrácia, hanem a NATO miatt van.Oroszország nem a demokrácia ellen harcol. És az USA sem a demokráciáért harcol. Biden
nem tudja meggyőzni a globális többséget, hogy áldozatot hozzon ezért az ügyért, mert
a legtöbben első kézből tudják, hogy ez soha nem volt Amerika ügye.A globális többség számos országa saját bőrén tapasztalta meg azt a traumát, hogy
az Egyesült Államok egy demokráciát kiiktatott egy Amerika-barát autokrácia javára.
Még több ország tapasztalta meg az amerikai puccsokat és a demokráciájukkal szembeni
amerikai tiszteletlenséget. Mindannyian tanúi voltak annak, hogy Amerika olyan országokkal
lépett partnerségre, amelyek sokkal autokratikusabbak, mint Oroszország.
A legfontosabb azonban az, hogy Ukrajna nem a demokráciáért harcol.
Azért küzd azzal, hogy meggyőzze a világot arról, hogy külföldön a
demokráciáért küzd, mert nem tudja meggyőzni a világot arról, hogy otthon a
demokráciáért küzd.A Newsweeknek írt véleménycikkében Rebekah Koffler, a Védelmi Hírszerző Ügynökség
korábbi vezető tisztviselője azt mondja, hogy
"Washington propagandanarratívát vetett be, amely azt állította,
hogy segít Ukrajnának a demokráciáért folytatott
harcban", de "Ukrajna, Európa legkorruptabb országa semmivel
sem demokratikusabb, mint Oroszország".
Volodimir Ishcsenko szociológus szerint, bár a felmérésekből van némi bizonyíték arra, hogy
a háború kezdete óta több ukrán támogatja a demokratikus értékeket, ugyanilyen erős
bizonyíték van arra is, "hogy az ukránok még mindig inkább az erős vezetőt részesítik
előnyben, mint a demokratikus rendszert, és nem tolerálják a háborús másként
gondolkodókat".
A narratíva szerint a demokráciáért vívott háború kezdete óta a demokrácia Ukrajnában
jelentős lépéseket tett visszafelé.