Széchenyi István Emlékmúzeum (1973)A kastély háborús pusztulása után sokáig váratott magára az újjáépítés.
A községi tanács és a népfront sokszor emelte fel szavát. Az első 10 évben hallga-
tott róla minden krónika.
„Megmentik az enyészettől a nagycenki Széchenyi kastélyt” - így szólt
a Kisalföld első híradása 1958. máj. 8-án. Még ez évben fél millió Ft-os költséggel
állagmegóvást végeztek, új tetőzetet építettek.
1969-ben miniszteri találkozóra került sor Nagycenken, a kastély helyreállí-
tása és hasznosítása ügyében. Ezen részt vett Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács
elnökhelyettese, továbbá az építés, - és városfejlesztési, a közlekedés, - és postaügyi
miniszter, stb.
Hamarosan meg is kezdték a helyreállítási munkákat az Országos Műemlé-
ki Felügyelőség irányításával. 1973-ra elkészült a főépület, és elkezdődhetett
a múzeum berendezése. 1972 decemberétől Nagycenken és Peresztegen háztól-
házig jártak és gyűjtötték volna a háború után elkallódó értékeket, de ez a misszió
nem hozott számottevő eredményt.
A földszinten, Széchenyi István és a Széchenyi-család személyi hagyatékából,
a győri Xantus János Múzeum állandó kiállítást hozott létre. Az emeleten
Széchenyi munkásságát bemutató tárlók kaptak helyet. A kiállítás berendezését
a budapesti Közlekedési Múzeum és más múzeumok munkatársai végezték.^398
Az ünnepélyes megnyitást 1973. szept. 21-én tartották, ahol köszöntőt mon-
dott Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke. Az ünnepi beszédet dr. Csanádi
György közlekedési, -és postaügyi miniszter mondta. Megjelent még Nyers Rezső,
az MSZMP Politikai Biz. tagja, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács h. elnöke.
A két őrházat is újjáépítették 1977-78-ban a régi helyén. A háború utáni romos
állapot és a vizesedő falak tették ezt szükségessé.
A múzeumot 1974-ben 117 ezer, 1978-ban 145 ezer fő látogatta meg, amely
számmal hazánk leglátogatottabb múzeumai közé tartozott.
A múzeum igazgatója - kezdettől haláláig - dr. Környei Attila.Állami méntelep és lovasiskola (1976)A Széchenyi-kastély régi lovardájában lévő 17 istálló a háborús időkben teljesen
elpusztult.
Még 1972-ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium elhatároz-
ta, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség, a Megyei Tanács és az Országos
Lótenyésztési Felügyelőség segítségével, az újjáépítendő épületekben újból
a lovaknak ad helyet.
Az átalakító munkák 1973-tól folytak. Az ünnepélyes avatásra 1976. okt. 30-án
került sor. A beszédet dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
tartotta.
Az új méntelep célkitűzése, hogy összegyűjtse az országban található valameny-
nyi lófajtát, segítse az exportlovak előkészítését, és Sopron környékét bekapcsolja
a lovassportba.^399Széchenyi István szobra (1897)^397Az 1891-es Széchenyi-portré avató „ünnepsége” után Kántor Aladár jegyző ja-
vaslatára a képviselő-testület elhatározta, hogy szobrot állít Széchenyinek. Szobor-
bizottságot alakítottak, melynek első elnöke Tolnay Gábor plébános. Elhunyta után
Béla grófot kérték fel a bizottság elnökének. A szobor költségeire a község egyide-
jűleg megajánlott 500 frt-ot, amelyhez a vármegye 1894-ben 5 ezer frt-ot szavazott,
országos gyűjtésből pedig 9 ezer frt-al gyarapodott. A hiányzó összeget Béla gróf
pótolta.
A szobrot Stróbl Alajos szobrászművész, a talapzatot Hild Károly, soproni
kőfaragómester készítette. Ez alkalommal történt a tér rendezése és parkosítása
is, melynek irányítását Mienzl János gyári tiszttartó (a későbbi igazgató) végezte.
A tér alján lévő Bús-házat ekkor bontották le, és helyette építették fel a Vám utca
végén (14 sz.) lévő Kocsis-Bús-házat.
Az avatás 1897. szept. 21-én történt, melyen a vármegyék, városok, intézmé-
nyek, iskolák képviselői nagy számban vettek részt.
Az ünnepség meghívója szerint dr. Baán Endre alispán megnyitója után
dr. Balics Lajos plébános tartotta az ünnepi beszédet.
A szobor leleplezését maga a szobrászművész végezte. A koszorúzások után
Bene Imre bíró vette át a szobrot a község nevében.
Délben lakomát rendeztek a kastélyban az előkelőségek részére, délután pedig
népünnepet a szobor melletti ligetben. Az alkalomra készített emlékkorsókat - cen-
ki borral megtöltve - osztogatták.
Múzeumvasút (1970), Vasúti skanzen (1978)A háború után is nőtt a Széchenyi-vel kapcsolatos idegenforgalmi nevezetessé-
gek száma a községben. Első ilyen a Múzeumvasút.
A GYSEV vezérigazgatósága - az újjáépítendő kastély szomszédságában- keskenynyomtávú múzeumvasutat épített. Első szakaszát - Fertőboz állomás
és a Barátság állomás közötti vonalat - 1970. nov. 6-án avatták a Soproni út végén,
a szovjet emlékműnél.
A második szakasz - a Barátság állomástól a kastélyhoz közeli ún. Kastély
állomásig - 1972. júl. 7-i vasutasnapra készült el. Ekkor avatták fel az állomásépü-
letet is.
Az elkészült pálya hossza 3600 m., gyermekvasutasok irányítják egy felnőtt
vasutas besegítésével. A soproni GYSEV igazgatóság tapasztalt és lelkes üzemtör-
ténésze, Lovas Gyula szakértemével segítette az építést.
A múzeumvasút végállomásánál a Közlekedési Múzeum 1978. évben vasúti
skanzent hozott létre. Az állandó szabadtéri kiállításon századeleji kisvasúti
mozdonyokat és kocsikat mutatnak be.