Keszei_Istvan_Nagycenk_multja_es_jelene_2023-03-24

40 41

Nagycenk — Nádasdyak

Év porta zsellér,

szegény

nemes szabad puszta

telek

új ház Megjegyz.

1543 10 49 malom

1544 13 7

1545 12 3 5

1548 9 16 1 2 2 vámos

major

1552 8 4 5 3

1575 6 1 13 vámház

malom, curia

1599 xx 50 9 21

Kiscenken:

Év A birtokos neve Porta Megjegyzés

1543. Ember Demeter 4


1544. Ember Demeter 5 2 szegény, 6 puszta telek


1545. Ember Demeter örökösök 5


1546. Czenki Györgyz 5 9 zsellér, 1 szabad


1547. Szalay Istvánz 8 11 zsellér, 1 szabad


1548. Czakó György
      Ember Katalin első férje

7 6 zsellér, 2 új ház

1564. Komlóssy Tamás
      (Második férj)

5 8 zsellér

1570. Nádasdy Tamásné


1571. Joó Balázsz 6 13 zsellér, 3 puszta telek,
      major, curia


1572. Nádasdy Ferenc (II.) 18 xx 12 puszta telek

z = zálogbirtokos xx = házak száma

A táblázat adatai eléggé rendszertelenek, de tájékozódás céljára megfelelnek.

A portaszám csökkenése nem jelenti a telkek vagy lakosság számának csökke-

nését, legfeljebb adóeltitkolást. 1598-ban a lakóházak szerinti adózást rendelték

el, tekintet nélkül a benne élők számára. Hamarosan ezek száma is lecsökkent,

és visszatértek a portális adózáshoz.

Királyi adóösszeírás (dica) 1543-ban

Az adóösszeírás szavai magyarul:

Dávidcenk:

Ld domini Dimitrij Ember p.v.=Jeles Ember Demeter uraság

judex= bíró, inquilini= zsellér, diszto= távol

Nagycenk:

Ld domini Nádasdy p.x. = Jeles Nádasdy uraság

judex=bíró, molindinator=molnár, diszto=távol, inquilini=zsellér

A jobbágyok természetesen a királynak is fizettek adót. A királyi adót rová-
sadónak (dica) nevezték a nyugtaként adott rovásnyelekről. 1530 és 1700 között
az ún. dicalis vagy portális összeírások után történt az adókivetés, melyet csak
a jobbágyok fizettek, tehát zsellérek, pásztorok, kézművesek, földesúri birtokon
dolgozók nem. Azon jobbágyok sem, akiknek a vagyona a 3 (később a 6)
frt-ot nem érte el. A dicator (királyi megbízott) megjelent a faluban, és bírával
közölte, hogy a község hány porta után köteles adót fizetni. Ezt puhafákon
készült botokon jelezte az írástudatlan bírónak. A bíró ugyanígy számolta el
az egyes adófizető jobbágyok tartozását.^93

A porta eredetileg egy egész jobbágytelek neve volt, később számítási egység
lett. Nézzük meg az évenkénti összeírásokból készült kimutatást.^94

III. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG