Széchényi György (II.), az első grófMiután fiatal éveiben részt vett a török kiűzésére vezetett hadjáratokban,
a végvárak védelmezésében, s vitézül harcolt Buda, Fehérvár, Kanizsa, Szigetvár
visszavételénél, vitézségéért 1697-ben megkapta a grófi címet. Ő tehát a családban
az első gróf.
Mikor a kuruc felkelés Dunántúlra is átcsapott és romba döntötte a családi
birtokot, egyik birtokáról a másikra menekült gyermekeivel az őt labancsága
miatt üldöző kurucok elől. Amikor Széplakot a kurucok elfoglalták (1707-08),
nem engedték meg, hogy ott lakjék. Felesége egy levelében így írt neki: „Azok az át-
kozott kurucok alaposan megtizedelték a ménest.” Leánya, Julianna, előbb Falussy
László iváni kegyúrnak, majd annak a dasztifalui [Egyházasfalu] báró Ebergényi
László huszárkapitánynak, a későbbi hírhedt labanc tábornoknak lett a felesége,
aki a szatmári béke megkötésénél is közreműködött. (A Rákóczi-féle szabadság-
harcról külön szólunk.) Az 1711-es békekötés után birtokait megszemlélve látta,
hogy a sárvár-felsővidéki javak sokat szenvedtek. Sok helyütt száz jobbágyból nem
maradt több 5-6-nál.^101 A sárvár-felsővidéki terület, ahova Nagy-és Dávid Czenk is
tartozott, ekkor még zálogbirtok. 1711-ben az eddigi zálogdíjon kívül még ráfize-
tett 40 ezer frt-ot, és tulajdonává lett.^102 Az átvételkor a birtokok felsorolását és az
utánuk kiállítandó katonák számát az alábbiak szerint jelölték meg: „Nagyczenk:
13 ¼ telek, kiállít 1 ½ gyalog- és 13 lovaskatonát. Dávid Czenk: 2 telek, kiállít 1 ½
gyalog- és 1 ½ lovaskatonát.” A telkek nagyságát nem jelölték, de a réttel együtt
telkenként 20-22 holdat számíthatunk.De öccse, Lőrinc is ügyes volt a vagyonszerzésben. Ő az egész vagyon első
kezelője. György érsek halála után az egész hatalmas vagyon rá és két fiára:
Györgyre (II.) és Pálra, a későbbi kalocsai érsekre száll, akik tovább emelik a család
tekintélyét. Született három leánya is.
A leányokkal kapcsolatban György érsek 1695-ben úgy rendelkezett,
hogy az ingatlan birtokok csak a család férfi tagjaira szállhatnak, a leányokat
pénzben kell kielégíteni.^98 Viszont a női családtagoknak haszonélvezetre
- életük végéig - már ő is átengedett 1-1 birtokot.
Lőrinc három leánya közül Katalin Lövőt, Ilona pedig Dávid Czenket és
Hidegséget kapta kb. 1680-ban. Ő tehát az első Széchényi, aki Cenken lakott.
Lakóhelyül a kiscenki majorházat jelölték ki számára, amin a mai emeletes „nagy-
ház” elődjét kell érteni, ahol előzőleg - valószínűleg - egy kiscenki birtokos lakott.
Ilona első férje -Tallián István nádori ítélőmester - korán elhalt (1694). A máso-
dik férj, Sankó Miklós, zálogba vette György kiscenki birtokait is, és ott gazdálko-
dott. György gróf 1705-ben így ír^99 : „Ez előtt való esztendőkben adtuk vala Kis avagy
Dávid Czenk nevű falucskánkat az ott lévő kúriával és mindennemű tartozékokkal
és azok hasznával együtt 10 esztendeig nemzetes és vitézlő Sankó Miklós uramnak
zálogba 3 ezer Rhenes frt-ban, mely summa pénzt u.akkor jó és kelendő pénzül föl
is vettünk, és a jószágot pedig azonnal kezéhez adtuk. Minthogy a kiváltásnak üdei
elközelgetvén s az 10 esztendő múlandóban lévén, kérte, tovább hagyjuk a kezénél,
azért azt ki nem váltjuk, s engedtük, mindaddig tarthassák, miglen ő kegyme és
utódai azt föl nem mondják.”
Sankó durva ember hírében állt. 1700-ban, gazdálkodása első éveiben megyei
határozattal köteleztette a kiscenki jobbágyokat, hogy a majorházhoz tartozó tag-
földjeit is megszántsák és learassák a szokott robotjukon felül. Így szólt a határo-
zat: „Minden esztendőben egy szekeret tartoznak egész falustul hosszú útra adni jó
marhákkal, az ki Bécsig, vagy Pozsonyig, vagy Győrig, vagy Keszthelyig elmenjen.”
Ilona korán, kb.1710-ben meghalt. Emlékét ma is őrzi a hidegségi határban fekvő
Ilonamajor, Fertőbozon pedig az ún. Ilona-hegy. Sankó Miklós 1720-ban halt meg.
A birtok visszavételekor a jobbágyok elmondták,^100 hogy 7 üres, negyedtelkes
hely van Kiscenken, ahonnan az alábbi jobbágyok szöktek el: Nagy Mihály, Fekete
Pál, Németh János és Mihály, Győri István kovács, Major János és Tóbiás András.
Ezek javait Sankó Miklós vette kézhez. Negyedes jobbágy 16 maradt. Van még 6
üres zsellérhely is. A jobbágyok tudták, hogy Sankó keménysége és kegyetlensége
elől szöktek el a társaik.
2. Széchényi György II. (1656-1732) (A birtokszerző)
1678-ban, 22 éves korában nősült meg és Egervárra költözött. Egervár, Pölöske
és Szentgyörgyvár földesura és kapitánya is.
Kanizsa visszafoglalásával Egervár katonai jelentősége megszűnt. György
ekkor lemondott a várkapitányságról, és azt fiára, Zsigmondra bízta. Maga 1691-ben
Eszterházy Pál nádortól 20 ezer frt-ért zálogba vette Széplakot és 1692-ben odaköl-
tözött.