Széchenyi István szobra 200
Múzeumvasút 200
Széchenyi István Emlékmúzeum 201
Állami méntelep és lovasiskola 201
A Széchenyi-emlékünnepségek múltjából 202
Az új szovjet hősi emlékmű 203
A temető történetéről 203
- Statisztikák a községről: létszám, lakóház, anyanyelv, vallás, földterület 205
- Jobbágynévjegyzék 1557-ből 208
- Jobbágylevelek 209
- Településjegyzék (17-20. sz) Ismertebb volt uradalmi és gyári lakóépületek. 212
- A község utcái és terei 223
- Dűlőnevek 225
- Háborús károk összesítője (1945) és újjáépítés 228
- A községi tanács gazdasági tevékenysége 230
- Néprajz 233
a.) Népi játékok 233
b.) Népszokások 235
c.) Népdalok 240
d.) Népviselet 242
e.) Népművészet 242
f.) Halott feletti virrasztás 245
g.) Babonák 246
JÓ TUDNI...
Gyakran előforduló fogalmak, kifejezések, régi mértékek magyarázata 247
JEGYZETEK
Jegyzet a felhasznált irodalomról 249
BEVEZETÉS
Községünk jelenét csak a múlttal való összeha-
sonlítás alapján értékelhetjük igazán. Éppen ezért
szükséges múltjának megismerése. Könyvemmel
egyrészt e célt kívántam szolgálni. Másik szem-
pont volt a lakóhely megszerettetése és az ahhoz
való ragaszkodás megteremtése. Mivel csak azt le-
het szeretni, amit megismerünk, fontosnak tartom
a szülőföld földrajzának, történelmének, gazdasá-
gának megismertetését. Szeretném továbbá a köny-
vet iskolásaink kezébe is adni, mert hasznos kiegé-
szítője, a lakóhelyismeretnél pedig alapja is lehet
az iskolai anyag tanításának (történelem). Ez okból
törekedtem a közérthetőségre.
Ami az anyagot és annak elrendezését illeti:
A múlttal foglalkozó részek összegyűjtésénél
főleg a Győr-Sopron megyei 2. sz. Levéltár, az Or-
szágos Levéltár és a soproni Liszt Ferenc Múzeum
anyagára támaszkodtam, és döntőleg a jobbágyság sorsának kutatása lebegett
szemem előtt. Nehezítette a munkát, hogy két község fejlődését kellett párhuza-
mosan figyelembe venni, hiszen egyesítésük csak 1893-ban történt meg. A jelen
anyagát 25 éves gyűjtő munkám eredményéből, a lakosok jórészével való elbeszél-
getésekből, sok-sok évi pedagógiai és közéleti működésem tapasztalataiból merí-
tettem. Az elrendezésnél pedig törekedtem az egyes történeti korszakokon belül
a község történelmi, politikai, gazdasági helyzetét megrajzolni. Fontosnak
tartottam minden korszakban a községvezetéssel, a lakosság életével, kul-
turális és egészségügyi előrehaladásával is foglalkozni. Nem hagyhattam ki- Nagycenk történelmi kirándulóhely lévén - a község idegenforgalmi neveze-
tességeiről szóló részt sem, bár azt rövidre fogtam. Semmiképp sem szeretném
munkámmal a Nagycenk c. sikeres útikalauzt helyettesíteni.
Végül szükségét láttam a Függelék c. részben kiegészíteni a községre vonatko-
zó anyagot.
Keszei Dénes
Kedves Olvasó!
A Monográfia első kiadását éppen 40 évvel ezelőtt vehették kézbe. A könyv
adatait ezért az 1980. évvel befejezőleg kell értelmezni! Ahol szükségét éreztem,
[kapcsos zárójelben] fűztem hozzá megjegyzéseket. A szerző, megjelenés utáni
instrukcióival kissé átszerkesztve, és a gyűjteményében található archív képek-
kel kibővítve találkozhatnak a monográfia mostani, II. kiadásában. A szöveg-struk-
túra annyiban változott, hogy a levéltári idézeteket, a személyes megszólalásokat
dőlt betűvel olvashatják. A fontosabb címszavakat kiemeléssel tettem olvasha-
tóbbá. Aki ismeri, jól tudja, a monográfia nem regény, hanem egyfajta községi
lexikon, ahol az elérhető ismeretanyag felhasználásával pillanthatunk vissza
a falu egykori gazdasági,- politikai,-vallási és kulturális életére. Kívánom, hogy
mindenki megtalálja érdeklődési körének megfelelő információkat!
A II. kiadás szerkesztője: Keszei István
„Csak a múlt megbecsülésén
épülhet fel a jelen.”
(Széchenyi István)Címlapon:
Juhnyáj a híres hársfasoron kb. 1925-ben
.
Hátsó borítón:
A Nagycenki Cukorgyár – két nézőpontból- A képeslap készítése idején (kb. 1856-ban.)
még csak a Szigetvár I. (béreslakás, Gyár u. 56.) épülete állt! - A fénykép ebben az állapotban maradt fenn!