Keszei_Istvan_Nagycenk_multja_es_jelene_2023-03-24

a mostani szolgálatban... Azelőtt csak két jobbágy tett roboti szolgálatot, a többi-

ek árendások voltak... Különös haszna ezen helységnek nincsen a korcsmánál,

mely eddig egy fertály esztendeig tartott, és egy rétje, melyen 5 közönséges szekér

széna terem. Van még egy négyszáz holdra való csalitos erdeje .. Ami a károkat

illeti: az földeknek nagy darabján a vízállás alkalmas károkat szokott tenni, nem-

különben a szüntelen transennák [katonai elszállásolás] által nagyon károsítta-

tunk.. Kilencedet semminémű termésünkből eddig nem adtunk, hanem szoktunk

minden esztendőn helyadót, karácsonyi ajándékot stb. adni. Nem különben kb.

25 hold földből álló tagot roboton kívül kellett szántani, és mintegy 70 fontra való

kendert az egész jobbágyság meg-fonyatni. Két puszta hely vagyon ezen helység-

ben... A jobbágyság egy része örökös, más része pedig jövevény”

Kiscenken Gruber János bíró és 4 esküdt számolt be.^207 Jobbára egyező

a nagycenkiekével. A községnek csak negyed évig van a kocsmából haszna.

A réten mindössze 1 közönséges szekér széna terem. A jobbágyok mind félhelye-

sek, és 24 köböl alá való szántójuk és 2 kasza rétjük van. Erdejük nincs.

„Minden jobbágy 1 nap két marhával, vagy 2 nap gyalogul szolgál. Aratásban

két hétig minden nap. Téli üdőben, amidőn fáért köllött az Nagy-erdőre menni,

hogy az nap ideiben vissza jöhessen, koránnyal köllött el indulni.”

Kiscenken 3 puszta hely volt. Kettőt az uraság műveltetett, egyet a község bírája

használt árendában.

8. A jobbágyság önellátó élete

Most ismerkedjünk meg jobban a 18. sz. végén élt jobbágyeleink életével.

Hogyan éltek? Mit termesztettek? Mi volt az élelmük, ruházatuk, miféle munkaesz-

közöket használtak?

Élelmüket nagyrészt maguk termelték meg, és házilag készítették el őket.

Terméseredmények^208 pozsonyi mérőben:

Év búza rozs árpa zab kukorica burgonya

Nagycenk 1778 496 195 485 555

1845 824 1192 1060 1471 56 5500

Kiscenk. 1778 261 941 116 194

1845 156 442 331 157 1470

Az 1845-ös ínséges év a kiscenkieknek nagyon rossz termést hozott.

Mit termeltek még? Farkas Imre iskolamester 1760-ban terményekben kapta

fizetését.^209 Kapott búzát, árpát, szénát, muhart, kukoricát, zöldséget, tűzifát,

nádat. Szalmát semmit sem kapott. (Holecz, akkori plébános jegyezte fel!)

De mit kapott a plébános? Az akkori atya ezt írta: „1/16-od adatik a plébános-

nak csak búzából, rozsból, árpából, zabból. Kölesből, borsóból nem adatik,

Urbéri szolgáltatások az egész telek után:

adó 1 frt tojás 12 db

tüzifa 1 öl kappan 2 db

fonás 6 font csirke 2 db

vaj 1 ice”

A két községre vonatkozó urbáriumi adatok 1767-ben:^205

Úrbéri juttatások:

Jobbágyok

sz.

Összes

egész

helyek sz.

Egy egész hely

nagys. (hold) Belsőség

p.m.

Szántó

p.m.

Rét

kasza

szántó réz

Nc. 27 16 16 6 53 289,5 70

Kc. 18 10 18 6 37 214,6 27

gróf

E. I. 2 2 7,5 8

Úrbéri tartozásaik:

Két-

mar-

hás

nap

Vagy

kézi

nap

9-ed helyett

Évi

áren-

da

frt

Tüzi-

fa öl

Fo-

nás

front

Kifő-

zött

vaj

icce

Kap-

pan

Csir-

ke

Tojás

2

mar-

hás

nap

vagy

kézi

nap

Nc. 871 2492 189 379 60 16 95 16 43 48 364

Kc. 539 1079 119 238 37 10 58 9 29 30 233

gróf

E. I. 37 128 8 16 ¾ 5 ½ 2 2 12

Gróf Eszterházy Imrén kívül megjelöli még az urbárium birtokosként Holecz
István plébánost is 13 zsellérrel, akik 234 napi kézi szolgálattal, 13 frt árendával
tartoznak neki.

A községi elöljáróságot a vármegye időnként beszámoltatta a jobbágyság
s a község helyzetéről. A 9 kérdésre 1767-ben adott válaszok lényeges részét közöljük:

Nagycenken a beszámolót Pivarits bíró és 6 esküdt adta:^206 „28 esztendőkkel
ezelőtt tartatott úriszéknek döntése szerint megszaggattatván az helyes jobbá-
gyoknak földjei, azokból a zselléreknek is adatott, és azóta vagyon a jobbágyság