126 127
Április folyamán sor került a Széchenyi-birtok államosítására is. A földeket
nem osztották ki, hanem termelőszövetkezetek alakítását határozták el. A kiscenki
birtokon 32 taggal alakult a tsz. Birtokkezelő: Kocsis Gyula urad. intéző. A nagycen-
ki birtokon (gyári bérgazdaságban) 62 taggal alakult meg a szövetkezet. Birtokke-
zelőjévé Simon László ispánt tették. A grófnak is meghagytak 250 holdat.^331
Július közepén került sor a cukorgyár államosítására. Budapesti „elvtársak”
jelentek meg, akik feltették a munkásgyűlésen a kérdést:
— Akarják-e, hogy a gyár a mienk legyen?
— Akarjuk! — kiáltotta közülük elsőnek Piller Ferenc gyári munkás.
Magyar Ernőt, az akkori üzemvezetőt nevezték ki a gyár termelőbiztosává.
A kastélyt is állami kezelésbe vették.
A Nemzetőrség helyett Vörösőrség alakult a Vám utcai csendőrépületben.
A csendőrséget feloszlatták ugyan, de a tagok zömét átvették a Vörösőrségbe
többekkel együtt, a volt grófi inast, Erdősi Lajost és Horváth Trencsér Istvánt.
Míg a hatalomra jutott proletariátus egy „új világ” teremtésén munkálkodott,
az ún. „imperialista” hatalmak vezetői sürgősnek látták a magyar kommün leve-
rését. A közvetlenül érdekelt környező államokat (románok, csehek) szólították
fel, hogy tapossák el a magyar forradalmat. De a régi rend belső hívei is szövetkez-
tek a tőkés-földbirtokos rendszer visszaállítására.
Először a román hadsereg indult meg ápr. 20-án a Tisza felé, majd a hó végén
a csehek. A francia csapatok Hódmezővásárhelyt szállták meg. A munkások tízez-
rei fogtak ekkor fegyvert a haza védelmére. Átmeneti sikereket is arattak Miskolc,
Salgótarján, Kassa visszafoglalásával.
Nagycenkről a kismalommal szemben lakó Éliás Imre lépett be a vörös had-
seregbe. Kispap létére őszinte híve lett a proletárdiktatúrának. Komisszárként,
azaz politikai biztosként szolgált.
Akadtak ellenzői is a Tanácsköztársaságnak: a nagyobb birtokosok, papok,
de később a dolgozó parasztság is, mert nem csak hogy nem osztották ki a földet,
hanem a kevés kiosztottat is visszavették, amikor a termelőszövekezetek alakítá-
sára került sor.
Így született meg a budapesti és más városokban történt tüntetések, sztrájkok
és ellenforradalmi mozgolódások hatására az ún. nagycenki ellenforradalom 1919.
jún. 4-én.^332
Sopronban, 4-én vasutas sztrájk miatt nem jártak a vonatok. Kósza hírek ér-
keztek a faluba: Megbukott a proletárdiktatúra! Az emberek csoportokba verődve
tanácskoztak. Egy ilyen csoport behatolt a gyárba, lefegyverezte a cukorszállít-
mány őrségét, 16 vörös katonát. A másik kapun is nagy tömeg hatolt be, szintén
fegyverekért, de nem találtak. Lefegyverezték a Vám utcai Vörösőrséget is. Elfog-
ták a helyi direktórium vezetőit, sőt, az ott tartózkodó Vajdits Béla győri kormány-
zótanácsi biztost is.
Ezek a csoportok még aznap Sopron ellen akartak vonulni. Horváth jegyző
és Lukács kántortanító lebeszélte őket azzal, hogy ők előbb bemennek Sopronba
megtudakolni a valóságot. Sopronban látták, hogy rend van, a középületek előtt
vörös őrség áll, a sztrájknak vége van.VI. A KÖZSÉG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1914-1945)
1. NAGYCENK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN
Ismeretes, hogy a nagyhatalmak között a gyarmatok újra felosztása körül egy-
re mélyült a válság. Az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbia katonai lerohanására
készült, és 1914-ben elkezdődött egy 4 évig tartó világháború.
A háborús cselekmények ugyan a községtől távol - a határon, vagy azon is
túl — zajlottak, de a lakosság nagyon megérezte a bevonult, mintegy 200 férfi
munkaerő hiányát, és siratta a csatatereken maradt 63 hősi halottját. A gazdálko-
dást sok családnál a nők végezték, emellett birkóztak az egyre növekvő adóteher-
rel és élelmiszer-rekvirálásokkal. Két harangot is elvittek, lőszer készült belőlük.
A háború alatt szorgalmas orosz hadifoglyok érkeztek a faluba, a lakosság is
megszerette őket.
A mérhetetlen áldozatokkal járó háborúból kiábrándult a magyar társadalom,
s 1918. okt. 31-én győzött Budapesten a polgári demokratikus forradalom.
[őszirózsás forradalom]
A községben november első napjaiban megalakult a Nemzeti Tanács, továbbá
a csendőrség mellett a Nemzetőrség, melynek vezetője Markó Rudolf gyári
munkavezető lett.
A decemberben megalakult Megyei Nemzeti Tanácsban Cenk küldöttje Magyar
Mihály bíró.
Károlyi Mihály, a köztársaság elnöke 1919. febr. 23-án ünnepélyesen felosztotta
ugyan saját birtokait Nógrádban, de példáját az arisztokrácia nem követte.
A polgári demokratikus rendszer más téren is egyre erőtlenebbé vált,
és ezért 1919. márc. 21-én, a kormány lemondása után, a proletariátus vette kezébe
a hatalmat. Megalakult a Forradalmi Kormányzótanács, és kikiáltották a Tanács-
köztársaságot.
A községben márc. 29-én alakult meg a direktórium,^330 (vezetőtestület) Knapp
Gábor Sopron város és Ferenczi János a vármegye küldöttjei részvételével.
A direktórium vezetője Kovács (Nagy) Gyula cukorgyári bognár, aki a Békavárban
lakott. Tagjai: Erdősi Miklós, Horváth H. István, Ragats Rudolf, Kenyeres József,
Magyar Mihály (bíró), Udvardi József, Rokop József asztalos, Lex János (Kiscenk)
és Priszinger Kálmán.
Ápr. 13-án került sor a tanácsválasztásokra. Ezen részt vehettek a nők is,
a fiatalok 18. életévtől, az eddig kizárt nincstelen cselédek. Nem szavazhattak
az ún. kizsákmányolók: földesurak, kereskedők, papok.
A megalakult községi tanács vezetői a direktórium tagjaiból kerültek ki.
A járási tanács tagjai a Cenkről: Kovács Gyula, Ragats János, Magyar János és
Erdősi Miklós lettek. Ők hajtották végre a Kormányzótanács naponta tucatjával
megjelenő rendeleteit: a gyárak, bányák, nagybirtokok, iskolák stb. államosításáról.