Így alakult meg 1973. ápr. 14-én Fertőbozzal a Közös Községi Tanács.^382 Az első
bozi kirendeltségvezető Cseh Kálmánné (Mórocz Éva) hetenként 2-3 napi kiszál-
lással intézte a 381 lakosú kisközség ügyeit. 1979. jan. 1-jétől Pereszteg és Pinnye,- jan. 1-jétől pedig Nagylózs és Sopronkövesd kapcsolódott a közös tanácshoz.
A hat községben 6 ezer ember él, így megyei tanácsi engedéllyel 1982. jan. 6-án
Nagyközségi Közös Tanács alakult Nagycenk székhellyel. A nyugdíjba vonuló
Mikó János helyett Szalai Ottó, korábbi nagylózsi tanácselnök lett a nagyközség
közös tanácsának elnöke. A végrehajtó bizottság 11 tagja közül négy Nagycenket,
2-2 Kövesdet, ill. Pereszteget, 1-1 pedig Fertőbozt, Nagylózst és Pinnyét képviseli.
Itt említjük meg, hogy a választói jog háború utáni kiszélesedésével csak
Nagycenken 1975-ben 1336 főnek volt szavazati joga, vagyis a lakosság 80%-ának.
A község, ill. a kerület országgyűlési képviselője 1969-től Szemerits Ferencné
hegykői tsz-parasztasszony, majd Riba Miklós petőházi művezető 1980-tól.
Az 50-es évektől a lakosság élete alapvetően megváltozott.
Egy 1947. dec. 31-i jegyzőségi statisztika^383 szerint ez időben a lakosság létszá-
ma 1936 fő, ebből 608 aktív kereső. Ezek megoszlása:
ipari munkás 120 régi gazda 194 önálló iparos 54
új gazda 116 önálló kereskedő 4mezőgazd. munkás 61 keresk. alkalmazott 30
értelmiségi 17? 12Ipar, építőipar 120 fő 20%
Mezőgazdaság 371 fő 61%
Egyéb 117 fő 19%Az 1960-as népszámlálási adatok szerint az aktív keresők száma 999 fő,
ebből Nagycenken 721-en, máshol 278-an dolgoznak. A községen kívül tehát a dol-
gozók 27%-a, közel egy harmada keresi kenyerét. Hozzászámítva a napi egy órás
utazást is, nagyon üdvös lenne egy megfelelő üzem létesítése az eljáró munkaerő
lekötéséhez.
Az idegenben dolgozók közül Sopronba járnak 241-en, ebből 172 férfi, 69 nő.
A bejárókból 18 a szellemi dolgozó.
Egyes soproni üzemekben rendkívül nagy a cenki dolgozók száma. Így a Ruha-
gyárban 41, a Zárgyárban 25 fő (1965-ös adat).VB titkárok: 1950-63 Mikó János; 1963-67 Aradi Tibor; 1967-1990-ig Horváth József-
né. [1992-ig a község jegyzője] A titkár 1971-től a szakigazgatási szerv vezetőjeként
is szerepel.
A Járási Tanács (amely 1971-ben megszűnt) későbbi tagjai: Horváth H. Gyula
8 évig, Mikó János 6 évig.
1956.- nyarán a szovjet tömb országaiban nőtt a feszültség. Lengyelországban
munkásfelkelés tört ki, melyet a szovjet vezetés nagyon hamar felszámolt. Ma-
gyarországon 1956. október 6-án került sor Rajk László és elítélt társainak újrate-
metésére. Az eseményen már érzékelhető volt a feszültség. 1956. október közepén
megalakult a MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége),
amely nyíltan a kommunista párttól független ifjúsági szervezetté nyilvánította
magát. A MEFESZ-hez több egyetem ifjúsága is csatlakozott. Október 22-én a buda-
pesti műegyetem hallgatói 16 pontban foglalták össze legfontosabb követeléseiket.
A MEFESZ másnapra, október 23-ra békés tüntetést szervezett a követelések
nyomatékosítására, és a lengyelországi felkeléssel való szimpátia kifejezésére.
Ez a tüntetés lett a forradalom kiindulópontja.
A községben 27-én este 6 órakor kezdődtek a forradalmi események, amikor kb.
150 fő felvonulást tartott a hősi szoborhoz.
Másnap megalakították az ún. Nemzeti Tanácsot.
Harmadnap a budapestiek részére gyűjtést szerveztek.
November 1-én leváltották a község vezetőit.
November 4-én Kádár János vezetésével megalakult a Forradalmi Munkás-
Paraszt kormány, ezt követően megkezdődött a szovjet intervenció (fegyveres
beavatkozás) a forradalom leverésére.
E napon a rádiós hírek hallatára a községből 65-en külföldre távoztak, köztük
dr. Sárközy körorvos héttagú családjával, a bába, a Perlaky pedagóguspár gyerme-
keivel, és sokan mások. A szülőkkel külföldre menekült iskolások száma 9 fő.
Az új vezetők csak pár hétig voltak hivatalban, a forradalom leverésével
visszaállították a korábbi tanácsi vezetést.
A három helyi, korábbi vezetőt több évi börtönnel sújtották.
A külföldre eltávozottak fele később bántatlanul visszatért az országba.
A tanács működésével kapcsolatos néhány fontosabb esemény:
Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke 1963. dec. 27-én meglátogatta a községet.
A tsz és a tanács vezetői és tagjai köszöntötték. A tanácsháznál folytatott beszél-
getésen a tsz gazdálkodásáról, a jövedelemelosztás módszereiről tudakozódott.^381
Nagycenket a Győr-Sopron Megyei Tanács 1970-ben „alsófokú központi sze-
repkörrel rendelkező település” -nek nyilvánította, 42 más falu mellett. Ez elsősor-
ban közös községi tanácsi központ megjelölést jelent. A tervek szerint Nagycenk
és a hozzá csatlakozó 6 község afféle „minivárost” alkot majd.
Egyéb = (ön.kereskedő, ön.iparos, értelmiségi, stb.)