166 167
d.) Megalakul a termelőszövetkezet1.) Az első év története;Az újtól való idegenkedés, félelem miatt a falu parasztsága távol tartotta magát
a közös gazdálkodás gondolatától.
1959-ben a felsőbb szervek elérkezettnek látták az időt, hogy a helyi és soproni
üzemi dolgozókból létrehozott propagandabrigádok meggyőző munkája nyomán
a mezőgazdaság szocializálása megtörténjen. A község parasztjai - négy indokolt
kivétellel - mind aláírták a belépési nyilatkozatot.- febr. 13-a nevezetes nap a község történetében; megalakult a két ter-
melőszövetkezet, a nagycenki „Széchenyi István” és a kiscenki „Hajnal tsz.”
Az alakuló ülésen 210 fő volt jelen, amelyen részt vett Bors István a Járási Tanács
vb. elnökhelyettese is.
A 167 parasztgazdából betegség és rokkantság miatt 4 fő (2,3%) maradt csak
a közösségen kívül.
A Széchenyi MTSZ-be 127 családból 209 tag lépett be 1230 kh területtel és 5 kh
zártkerti szőlővel.
Első elnökük Nagycenki Emil, agronómusuk Géway-Wolf Aladár lett.
Brigádvezetők: Kendöl Ferenc, Szeneczei László (növénytermesztés) és Fekete
Géza (állattenyésztés). A tsz irodája az Iskola u. 5. sz. (Alcsuti-féle) házban ka-
pott helyet. Gépműhely számára a Löffler-féle, volt húsüzem termeit kapták meg.
Hitelben megvásárolták a 3 km-re fekvő Újtag-majort 200 ezer forintért az állami
gazdaságtól.
A tsz első évi vetésterülete a parasztságtól átvett, részben már elvetett, szét-
szórt kisparcellákon: 204 kh búza, 46 kh rozs, 4 kh őszi árpa, 170 kh tavaszi árpa,
135 kh kukorica (ehhez további 31 kh háztájiban), 35 kh zab, 65 kh cukorrépa, 30 kh
takarmányrépa, 40 kh csalamádé, 40 kh silókukorica, 15 kh dugványrépa, 16 kh
maghozó répa, 10 kh mák, 40 kh zabosbükköny, 10 kh lucerna, 60 kh lóhere.
A helyi Állami Gazdaság vetőmaggal és szaktudásban segítette a tsz-t.
Az állatállományt május első napjaiban hordták össze, azokat nagyobb
gazdaházak istállóiban és az Újtagmajorban gyorsan helyreállított három istál-
lóban helyezték el. A felújításhoz a soproni Vasöntöde komoly segítséget adott:
szakmunkásokat, anyagot, fuvart.
Az induló állatállomány: 94 db ló, 265 db szarvasmarha (ebből 101 tehén,
14 ökör, 41 borjú, 61 ökör-tinó). Ezenkívül volt még a háztáji állomány.
A kiscenki Hajnal MTSz 46 taggal, 319 kh területtel indult a közös munkának, a nagy-
cenkiekhez hasonló körülmények között. Első elnöke Ragats Ferenc kiscenki gazda.
Az első év őszén (szept. 18.) a Kisalföld így írt: „Már nagy táblákba vetett a tsz.
Időközben a tagosítási munkákat elvégezték. Nem vitatja már senki a nagy táblán
való gazdálkodás előnyét Nagycenken. Kevesebbet izzadunk, mert többet dolgozik
majd a gép, — mondják a tsz fogatosok.”
c.) Állami Gazdaság
A volt cukorgyári bérgazdaság egy részén 1945. aug. 1-én állami gazdaságot
létesítettek,^388 amely 392 holdon gazdálkodott. 1953-tól Kísérleti Állami Gazdaság
a neve. Feladata búzából és cukorrépából ún. elit magvak termesztése. Egy má-
sik irat növénynemesítő telepnek nevezte, ahol 10 külön alkalmazott dolgozott.
Foglalkoztak még más gabonaneműek és vöröshere nemesítésével is.
Területe az idők folyamán növekedett; 1963-ban a Sopronkövesd határában
lévő Franciska-major 233 holdjával, 1964-ben pedig a megszűnt Sertéstenyésztő
Vállalat 19 holdat kitevő területével. Átvette a kiscenki volt uradalmi majorban
működő SERNEVAL telepét is.
1953-ban - kis területű gazdaság lévén - önállósága megszűnt, és a sopronhorpá-
csi, majd 1966-tól a Fertődi Állami Gazdaság üzemegységeként szerepel.
A Nagycenki ÁG. a 2.vh. utáni két évtizedben mindig mintagazdaság volt.
Búzatermesztési átlagai messze túlhaladták az országosét.
Néhány adat a helyi tsz eredményeivel való összevetéshez:
1961 1962 1963 1964Á. G. 27,09 q/kh 24 17 16,1
TSz 16,7 15,4 13,5 15,1Tehenészetét fokozatosan leépítették, mivel pozitív (tbc-s) állománya volt.
1974-ben viszont korszerűsítést hajtottak végre, és az első évben 100-at már be is
telepítettek. 1980-ban 200 db a tehenek száma, és az egy tehénre jutó tejátlag évi
4717 liter.
A Franciska-majori telepen a sertéstenyésztést 1974 decemberében megszün-
tették, és növendékmarha-tartásra tértek át. A cenki istállóban ellett borjakat
ott nevelik tovább. 1975 nyarán 150 db, 1980-ban 385 a szabadtartásos növendékál-
lományuk.
A 233 hold szántót a fertődi központi gazdaság növénytermesztő brigádja kezeli,
így a helyi dolgozók létszáma 7 főre csökkent, Franciskában 11-en dolgoznak.
Az állami gazdaság első vezetője Majláth László, 1949-ig. Ezután egy évig
Mészöly József irányított. Őt követte Bauer Miklós mezőgazdász, aki 1950-től 1969-
ig vezette mintaszerűen a gazdaságot. Ez időtől kezdve a telepeken csak helyben
lakó munkavezetők irányítottak. A nagycenki telepen Somogyi János, a Francis-
ka-majorban Szabó István. 1980-tól mindkét telepet Szabó István vezeti.
Meg kell említeni még, hogy a háború utáni nehéz húsellátás megoldására
a Soproni Sertéstenyésztő Vállalat 1952-ben egy telephelyet alakított a kiscenki,
egykori uradalmi épületekben. Hozzátartozott még Újtag-major, és a hidegségi
határban fekvő Ilona-major is. A telep 19 holdat kitevő földterülettel rendelkezett.
Később a kövesdi határban lévő Franciska-majort is átvették, ahol még több sertést
neveltek. Újtagon és az Ilona-major-ban fiaztatás és süldőnevelés folyt, a kiscenki
majorban pedig hizlalás, 1300 körüli darabszámmal.
1963-ban a vállalat megszűnt, a telepet és a szántót az állami gazdaság vette át.VII. NAGYCENK FEJLŐDÉSE A HÁBORÚ UTÁN