erősödött, a felszerelés növekedett. Bevezették a szülői értekezleteket. Az óvoda
nyáron is működött. Az évvégi záróműsort a kultúrház színpadán mutatták be.
A tanácsok megalakulása után (1950) véglegesen rendeződött az óvodakér-
dés: a járási tanács oktatási osztályának irányítása alá került. Az anyagi ellátásról
a községi tanács gondoskodott. Ez időponttól az állam mind több és jobb felszere-
lést adott. A megőrzési feladat helyett a tartalmi munka került előtérbe.
1954 őszétől újra kétcsoportos lett 50—55 fővel.
Az óvodai költségvetési összeg és létszám alapján kiszámítható, milyen ér-
tékű berendezés, felszerelés jutott évenként egy óvodásra:Év Összeg ezer
FtLétszám Egy főre jut
Ft
1961 32 92 3531965 106 74 1443
1970 107 51 21051975 292 80 3650
1980 662 96 6895Nyári napközi 1950 nyarán indult a régi iskolaépület konyhájában, a szerze-
tesek által itthagyott konyhai felszereléssel. 1 Ft-os napi hozzájárulással tízórait
és ebédet kaptak az óvodások. Hamarosan iskolásokat is beszerveztek. Utoljára
1961 nyarán működött.
1961-ben új, korszerű napközis óvodát adtak át. Az iskola épületében lévő
óvoda zavarta az iskola rendjét, és fordítva is! Másrészt az iskola bővítésére
is szükség volt.
Ezért Keszei Dénes isk. ig. 1959-ben tanácsülésen felvetette egy új, külön
óvodaépület szükségességét, amit a tanácsülés el is fogadott. Az építés - az igazga-
tó vezetésével - 1960 nyarától 1961 nyaráig tartott, házilagos kivitelezéssel. A kőmű-
vesmester Ivánkovits Géza.- szept. 15-én nyílt meg az új óvoda három csoporttal, 4 tanerővel, két daj-
kával. Modern, napközis konyhájában két alkalmazott gondoskodott a főzésről.
Az 1961-ben és 1963-ban szervezett 1-1 iskolai napközis csoport élelmezése is
innen történt. A napi étkezők száma ez időben 100-130 között van. 1978. február
hóban már 202 fő étkezett.
Az óvodások létszámának csökkenése miatt 1964 nyarától ismét kétcsoportos,
3 tanerőssé vált. A létszám 10 év múltán nőtt újra, és 1974. jan. 1-től visszaállították
a 3 csoportot, 4 tanerővel, 3 dajkával.
Az 1974/75. évtől a fertőbozi óvodások (5 fő) is átjárnak az iskolabusszal.
Az ez évben működő tanerők: Rokop Alajosné vezető óvónő (1950 óta), Hor-
váth Gyuláné (1961-től), Markó Andrásné (1962-től) és Keszei Istvánné (1974-től).
Újak: 1976-tól Vágvölgyiné Ivánkovits Anna, 1978-tól Nemes Viktória.
Néhány utca járdájának burkolatát [pl. Gyár u. páratlan oldal] a községi,
ún. „járdaüzemben” keverték (1967-70) homokbetonból. Féláron készültek,
nem is bizonyultak tartósnak.
Az autó a községben csak az 1960-as évek végén kezdett elterjedni. 1973-ban 35,
1974-ben 50, a következő évben 66, 1980-ban már az autók száma elérte a 100 db-ot.
Az autóbuszforgalom Kiscenken át indult meg először. A Győr-Sopron közötti
járat 1950-ben, a Sopron-Nagylózs közötti 1964 nyarán, a Keszthely- Sopron közötti
balatoni járat pedig 1965-ben indult.
A nagy forgalom autóbuszvárók építését is szükségessé tette. A kiscenki
és a Soproni utcai 1970-ben készült, a Vám utcai 1974 végén. [Lebontva!]
A posta fejlődését az új postaépület megépítése és az automata távhívású
telefon bekapcsolása jelzi.
Még a 1945-ös harcok előtt a postamester Németországba menekült. A jegyző
jelentette 1945. ápr. 22-én, hogy a postahivatal fel van dúlva, üres. A forgalom csak
május végén indult be ismét. Ez időtől a postamester Nagy Ilona, 1947 júniusától
pedig Hárfai József.
1945-től kezdve bérelt fuvarosok hordták az állomásra a postai küldeményeket.
1973 elejétől pedig postaautó viszi-hozza azt. A kihordást a nagy leterheltség miatt
már ketten végzik.
1945-ben még csak 4 telefonelőfizető volt a községben. Ez időtől kezdve gyorsan
szaporodott a számuk. 1973-ban 32, 1976-ban elérte a 49-et, a lehetőség határát!
A régi, elavult épület már nem felelt meg a követelményeknek, azért a soproni
postaigazgatóság 1966-ban új postaépületet építtetett az Iskola u. 3. sz. alatt.
- dec. 21-én a posta bekapcsolódott a Crossbar-rendszerű automata távhí-
vásba, és közvetlenül tárcsázható lett Sopron, Győr, Budapest.
1972-től a hivatal vezetője Pinezits Ferencné.8. NAGYFOKÚ A KULTURÁLIS ELŐREHALADÁS^389
A háború utáni kulturális eredmények lemérhetőek akár az óvodai,- iskolai munkán, a népművelés területén, akár a könyvtár és mozi fejlődésén,
avagy a kultúra egyéb terjesztőinek (rádió, tv, újság) elterjedésén.
A harcok megszűnte után a két szerzetes óvónővel beindult az óvodai munka.- júliustól már a Népjóléti Minisztérium fizette őket és a megyei, - és járási szo-
ciális felügyelőktől kapták az intézkedéseket.
Az óvodák államosításakor a szerzetesek nem fogadták el az állami megbíza-
tást, így a nagycenki Kamper Teréz sem, aki akkor végzett, és kapta meg az óvó-
női kinevezését. Egy csoportban, egy dajka mellett, 40-60-as(!) létszámmal dolgo-
zott. Az államosításkor az óvoda a bútorzaton kívül semminemű felszereléssel,
játékkal nem rendelkezett.
Az egészségügyi hatóságok óvoda-ellenőrzési joga megmaradt ugyan,
de a pedagógiai ellenőrzés az iskolaigazgató hatáskörébe került. A nevelői munka