Fogászat 1963-tól van a községben, miután a Fodrász KTSZ-szel közös
épületben a rendelő elkészült, ahol Herlicska Gyula fogász végezte a teendőket.
1966-ban új fogorvosi rendelő és szolgálati lakás épült a postával közösen.
Itt elsőnek dr. Károlyi Sándor fogorvos rendelt 1970-ig. Egy évi szünetelés után
1971-től dr. Sebők László, 1977-től 2001-ig pedig dr. Hollós Kornélia fogorvos látta el
a körzetet.
Bábának 1946-ban Szabó Józsefnét választották meg, aki az 1956-os forrada-
lom idején hagyta el az országot. Őt követte Varga Mihályné 1968- ig. Ez idő után
már nem töltötték be az állást, mert a szülések a soproni kórházban történtek.
1972-től szakképzett ápolónő működött a községben, aki házi betegápolóként
végezte munkáját. Először Varga Balázs Jolán, majd 1977-től Marázné Csizmadia
Zsuzsa töltötte be az állást.
Az első védőnő 1968-ig Hajdú Gyuláné, majd őt Nemesné Gavenda Erzsébet
követte. Az első időben a rendelés a Soproni u. 6. sz. házban történt, majd 1966-tól
az egykori fogászati rendelőben. [A lebontásra ítélt Vámház-téri épületben.]
A gyógyszertár államosításakor (1950. márc. 15.) az első vezető Ticsénszky
Aladár gyógyszerész, akit 1962-ben súlyos betegség miatt rokkantosítottak. Hárfai
József (1962-72), a helybeli postamester fia a következő. Működési ideje alatt, 1963-
ban az egészségügyi szervek megvásárolták és 800 ezer Ft-ért alapos átépítéssel
modernizálták Keglovich Richárd, volt malomtulajdonos Kiscenki utcai házát.
A nagycenkiek nem nagy örömére, 1964 nyarán odaköltöztették a gyógyszertárat.
1973-tól dr. Mózes Ottó a gyógyszerész, aki családjával költözött a gyógyszertár-
ral közös házba.
Az állatorvosi szolgálatot dr. Fábián István, az előző orvos fia végezte 1952-1968
között. A háború utáni években Hegykőn és Nagylózson újabb állatorvosi körök
alakultak, így a cenki kör tovább kisebbedett. (dr. Fábián István körállatorvos korán
elhalálozott.)
Dr. Németh Mihály állatorvos 1968-tól kezdte meg tevékenységét Nagycenken.
Az állatorvosok működésének érdeme - többek között -, hogy eltűntek mind
a községből, mind az állami gazdaság tehenészetéből az ún. „pozitív tehenek”,
amelyek tbc-s fertőzés veszélyét jelentették.
A községi strand,- és kádfürdő építéséről is szóljunk.
Állami „tervajándékként” a falu 1954-ben strandfürdőt kapott, a lakosság
nagy örömére. A 200 ezer Ft-os beruházással épített strandot a régi gyári tó helyén
alakították ki. A tó mérete egykor 100x50 m, az uszoda ennek a fele; 50x25 m.
Később öltözőhelyiségek is épültek. Vízellátása az Arany-patakból történt.
Sajnos, a víz egészségtelennek bizonyult, és a hatóságok 1966-ban betiltották
az üzemeltetését. Az cenkiek azóta is nosztalgiával gondolnak rá.
Az ún. iskolafürdő a járási tanács és a helyi iskola szervezésében az iskola
udvarában 1954-ben létesült és 1955-től 1962-ig üzemelt. Az iskolások ingyen
zuhanyozhattak, a felnőttek 4 Ft-ot fizettek. Mivel a felszerelés elavult és az isko-
lának is szüksége volt a helyiségekre, a tanács új kádfürdő építését határozta el.9. A KÖZSÉG EGÉSZSÉGÜGYE, SPORTJA SOKAT FEJLŐDÖTT
A háború utáni évtizedekben új egészségügyi létesítményekkel lett gazdagabb
a falu: gyógyszertár, fogorvosi rendelő, strand, - és kádfürdő épült. Az egészségügyi
ellátottság minden területén javultak az eredmények, a sportban is.
1945-től az alábbi körorvosok vigyáztak a cenkiek egészségére:
Dr. Molnár Gyula (1945-47) két évig helyettesként dolgozott.
Dr. Szántó Elemér 1947-től 1949-ig volt a község orvosa. 1950-ben katonaor-
vos lett Tatán, őrnagyi rangban. (Tragikus sorsáról röviden: 1950. december 15-én
a Rákosi Mátyás Páncélos Tiszti Iskolából - ahol egészségügyi szolgálatvezetőként
dolgozott, - 3 személyt kórházba szállítottak, 15 kiskatonát pedig gyomorrontás
miatt a gyengélkedőre vittek. Az egészségügyi ellenőrzés elmulasztásáért s a fellé-
pett fertőzésekért, melyet az ítélet szerint „...cselekményüket szándékosan követték
el. Néphadseregünk ütőképességének meggyöngítésén keresztül a népi demokrá-
cia mielőbbi megdöntése állt szándékukban.” és ezért halálra ítélték és hadtáppa-
rancsnokával együtt, nagy gyorsasággal 1951. január 8-án már ki is végezték)
Dr. Sárközi Géza (1950-1956) hét évig működött a lakosság megelégedésére.
Az 1956-os forradalom idején a Nemzeti Bizottságba is beválasztották, de nov. 4-én
héttagú családjával Amerikába távozott.
Dr. Simon Ferenc 1956-1987 között látta el a nagycenki körzetet, 1969-ig
a peresztegit is. Kezdettől az egykori jegyzői lakásban volt az orvosi rendelője
és szolgálati lakása is. [Ma fogorvosi lakás és rendelő]
Az 1959-es tsz-szervezés után a lakosságnak csaknem 100%-a SZTK-ra jogo-
sulttá vált, így az ingyenes betegellátás kibővült. 1969-ben Pereszteg külön orvost
kapott, helyette Fertőbozt csatolták a körzethez.
Az 1974. és 1981. évi egészségügyi helyzetről az alábbi statisztika tanúskodik:^391
1974-ben Fertőbozzal együtt az orvosi rendelésen megjelent 6504 fő, 1981-ben- A körzeti ápoló meglátogatott 1346 (ʼ81-ben 550) beteget.
A nyilvántartottak közül:
1974 1981 1974 1981keringésszervi
(szív-, ér-)
176 195 idegrendszeri 123 47légzőszervi 48 7 daganatos 14 18emésztőszervi 3 — tbc-s 10 4
mozgásszervi 73 72Nemi betegséget, trachomás szembetegséget, iskoláskorúaknál tetvesedést
nem találtak. Járványos megbetegedés 3 esetben volt: két skarlát, egy fertőzéses
májgyulladás. 1981-ben 13 skarlátos gyermek szorult ellátásra.
Rendszeresen tartottak csecsemő, - és terhes tanácsadást, 1974-től házasságkö-
tés előttit is.