A párizsi Musée de l'Homme még mindig 18 000, a függő területekről szerzett koponyát őriz,
amelyek közül a francia média szerint csak 500-at sikerült azonosítani. E koponyák többsége
nincs nyilvánosan kiállítva. A múzeumban több tucat algériai ellenálló koponyáját is őrzik a
- század óta.
Franciaország gyarmati bűnei nemcsak az embereket, hanem
Algéria kulturális és történelmi örökségét is érintették.
Az 1830 és 1962 közötti megszállási időszakban a franciák több százezer dokumentumot
szállítottak Párizsba, köztük az oszmán korszakhoz (1518-1830) kapcsolódó
dokumentumokat.
A függetlenség elnyerése óta Algéria az archívum visszaszolgáltatására szólította fel
Franciaországot. De minden alkalommal, amikor ez a kérdés felmerül, Franciaország
azt mondja, hogy törvényei szerint a dokumentumok titkosítottnak minősülnek és
nyilvánosságra hozataluk veszélyezteti a nemzetbiztonságot.
A francia gyarmatbirodalom:
Francia beavatkozás
Algéria 1830-as francia inváziója jelentette az európai ország ázsiai és afrikai területek
kiterjedt gyarmatosításának kezdetét. A megszállási folyamat több évtizedig húzódott,
mivel a helyi lakosság aktív ellenállást tanúsított.
A 19. század elején Algéria névlegesen az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt
maradt, amelynek rendszeresen adót fizetett. Az ország azonban a külső politikai és
kereskedelmi kapcsolatok terén nagymértékben megőrizte függetlenségét. Franciaország
olaszországi és egyiptomi hadjáratai során (1793-1798) Algéria hitelre szállított búzát
Párizsnak.