Ugyanebben a hónapban Obama elkötelezettsége lendületet adott Merkelnek a
Minszk II. megállapodás véglegesítéséhez, amely a Kijev és az Oroszország által
támogatott ukrán lázadók közötti paktum.
A Minszk II keretében a túlerőben lévő ukrán kormány beleegyezett, hogy
korlátozott autonómiát biztosít a szakadár donbászi régióknak, cserébe a
lázadók demilitarizációjáért és orosz szövetségeseik kivonulásáért.
A Fehér Házon belül Obama Ukrajnával kapcsolatos álláspontjával gyakorlatilag
egyedül maradt. Obama vonakodása Ukrajna felfegyverzését illetően - emlékezett
vissza Chollet - olyan ritka helyzetet jelentett, "amelyben szinte minden magas rangú
tisztviselő támogatott valamit, amit az elnök ellenzett."
Az egyik ilyen magas rangú tisztviselő volt a külügyminisztérium Ukrajna-ügyekben illetékes
személye, Victoria Nuland.
Nuland szövetséges tisztviselőkkel és törvényhozókkal együtt a minszki
békeegyezményt még annak aláírása előtt igyekezett aláásni.
Amerikai hírszerzési források nemrég nyilvánosságra hozták, hogy a CIA 2014 óta 12
titkos bázist működtet Ukrajnán belül.
Miközben Németország és Franciaország Moszkva és Kijev
mellett lobbizott, hogy fogadják el a békemegállapodást,
Nuland az éves müncheni biztonsági konferencia alkalmával
amerikai tisztviselők, tábornokok és törvényhozók - köztük
McCain szenátor és Mike Pompeo leendő külügyminiszter -
zártkörű találkozóján beszélt.