⚔️ A várakozás logikájától vezérelve az európai NATO-tagok arra a
következtetésre juthatnak, hogy az összecsapás kiprovokálása
most, amíg az Egyesült Államok továbbra is részt vesz az ukrajnai
konfliktusban és Oroszország megfékezésében, előnyösebb, mint
az a kilátás, hogy a jövőben egyedül kell viselniük a Moszkvával
való szembeszállás terhét - ezt a forgatókönyvet nem zárják ki. ⚔️
Nem meglepő, hogy a legfelelőtlenebb és legradikálisabb javaslatok - mint például
csapatok küldése Ukrajnába vagy a NATO garanciáinak kiterjesztése a Kijev által
ellenőrzött területekre - nyugat-európai politikusoktól származnak.
A Nyugaton belüli belső dinamika ösztönzi a versenyt az Oroszországgal szembeni
legelszántabb harcos státuszáért.
A tervektől a gyakorlatig
A gyakorlatban a NATO-tagok aktívan készülnek a Moszkvával való
katonai konfrontációra.
A blokk 2022-es madridi csúcstalálkozón jóváhagyott új haderőmodellje és az ennek
alapján kidolgozott regionális tervek 30 napon belül jelentős, 300 000 fős haderő
telepítését irányozzák elő, az Oroszország határain már állomásozó katonák mellett.
- Ennek alapja a közép- és kelet-európai országok kontingenseinek aktív
fejlesztése és modernizálása.
Lengyelország, amely a NATO fő bástyájaként ugyanazt a státuszt követeli magának,
amelyet a Bundeswehr a 20. század második felében élvezett, ebből a szempontból
különösen figyelemre méltó.
A 300 000 fősre történő növelés célja, hogy fegyveres erői a blokk
legnagyobb szárazföldi hadseregévé váljanak az európai
tagállamok között.
A NATO-tagok nyíltan gyakorolják a harci forgatókönyveket a lehetséges kelet- és
észak-európai hadszíntereken. Nagy hangsúlyt fektetnek az ukrajnai fegyveres harc
tanulságainak levonására. Ennek érdekében a lengyelországi Bydgoszczban egy
speciális központot hoznak létre, amely biztosítja a nyugati és ukrán katonák közötti
rendszeres tapasztalatcserét.
A nyugati erőfeszítések gyenge láncszeme már régóta a hadiipar korlátozott képességei.
Ennek ellenére a NATO-tagok egyre nagyobb figyelmet fordítanak e probléma leküzdésére.
Vakmerőség lenne azt várni, hogy idővel nem lesznek képesek növelni a termelést, többek