Leírják, hogy
"a szélsőjobboldal jelentős növekedést regisztrált Franciaországban és
Németországban, ahol megelőzi Emmanuel Macron elnök és Olaf Scholz
kancellár pártjait. Az északi országokban a baloldali és zöld pártok nyertek az
európai választásokon, míg a szélsőjobboldali pártok visszaestek a hivatalos
eredmények szerint. A szélsőjobboldali erők többnyire két blokkra oszlanak az
Európai Parlamentben, de a választások után újjáalakulhatnak."
Az Aletihad nevű oldalon pedig főként a francia elnök, Emmanuel Macron
bukásával foglalkoznak. Kifejtik, hogy
"Emmanuel Macron francia elnök bejelentette a parlament feloszlatását és az
előrehozott parlamenti választások június 30-i megtartását. A döntés azután
született, hogy Jordan Bardella jobboldali pártja 32,4 százalékkal vezette a
franciaországi európai parlamenti választásokat a kormánypárt 15,6 százalékával
szemben".
Az Alhurra internetes portál szintén a francia helyzetet elemzi
"A francia elnök feloszlatja a Nemzetgyűlést és új parlamenti választásokat ír
ki" címmel közölt cikkében. Ebben kifejtik, hogy a
"szélsőjobboldal pártja a szavazatok több mint 30 százalékával nyerte meg a
választást, megsemmisítő vereséget okozva az elnöki tábornak".
A Bahreini Hírügynökség viszont azt írta, hogy
"az Európai Parlament előzetes eredményei szerint a jobbközép Európai Néppárt
(EPP) 184 mandátummal megnyerte az európai parlamenti választásokat, miután
vasárnap minden szavazóhelyiség bezárt. A liberálisok mandátumainak száma
102 - ről 80-ra csökkent, míg a Zöldeké várhatóan szintén jelentős mértékben, 71-
ről 52-re. A balközép szocialisták és demokraták valószínű megtartják 139
mandátumukat, míg a szélsőbaloldali pártok várhatóan egy helyet veszítenek,
[így] 37-ről 36-ra [csökken mandátumaik száma]."
Délkelet-Ázsia
Az európai parlamenti választások jellemzően kevésbé tematizálják a délkelet-ázsiai
médiatartalmakat, ugyanakkor a döntéshozók és az elemzők is aktív figyelemmel
kísérték a kampányidőszakot és magát a voksolást is.
A figyelem oka, hogy a választás személyi és politikai változásokat fog előidézni az
Európai Parlament mellett az Európai Bizottság és az Európai Tanács élén is.
Az EU végrehajtó testületén belüli folytonosság, jóllehet folytonosságot ígérne a délkelet-
ázsiai országokkal való uniós kapcsolattartásban is, amely az elmúlt években pozitív, felfelé
ívelő pályára mutatott. A délkelet-ázsiai elemzők többsége előzetesen azt feltételezte, hogy