- És jobban ki kell képezni a katonákat a drónok kezelésére és a mesterséges
intelligencia használatára.
A világ legerősebb védelmi apparátusának irányításához szokott amerikai
döntéshozóknak nem biztos, hogy tetszene egy ilyen rendszerszintű átalakítás
gondolata.
De a robotok és a mesterséges intelligencia itt maradnak.
Ha az Egyesült Államok nem áll az élen ebben a forradalomban, az új technológiákkal
felszerelt rosszindulatú szereplők még inkább hajlandóak lesznek támadásokat kísérelni az
Egyesült Államok ellen.
Ha megteszik, talán sikerrel járnak. Még ha Washington győzedelmeskedik is, egyre
inkább olyan katonai rendszerekkel találja majd magát körülvéve, amelyeket
autokráciák támogatására terveztek és amelyeket a liberális értékeket kevéssé
tisztelve vetnek be. Az Egyesült Államoknak ezért át kell alakítania fegyveres erőit, hogy
megőrizhesse döntő katonai előnyét - és biztosítania kell, hogy a robotokat és a
mesterséges intelligenciát etikus módon használják.
VÁLTOZTATNI VAGY ELPUSZTULNI
A háború természete vitathatatlanul megváltoztathatatlan. Szinte minden fegyveres
konfliktusban az egyik fél szervezett erőszakkal igyekszik politikai akaratát a másikra
kényszeríteni. A csatákat tökéletlen információkkal vívják.
A hadseregeknek állandóan változó dinamikával kell megküzdeniük, beleértve a soraikban,
közöttük és a kormányaik között, valamint közöttük és az átlagemberek között. A csapatok
félelmet, vérontást és halált tapasztalnak. Ezek a realitások valószínűleg még a robotok
bevezetésével sem fognak megváltozni.
De a háború jellege - hogyan harcolnak a hadseregek, hol és mikor zajlanak a harcok,
milyen fegyverekkel és vezetési technikákkal - változhat. Változhat a politika, a
demográfia és a gazdaság függvényében.
Mégis kevés erő hoz nagyobb változást, mint a technológiai
fejlődés.
A nyereg és a patkó feltalálása például hozzájárult ahhoz, hogy a Kr. e. IX. században
létrejöjjön a lovasság, amely a harcmezőt a szekerekhez szükséges sík területekről új típusú
terepekre terjesztette ki. A hosszú íj bevezetése, amellyel nagy távolságokra lehetett nyilakat
kilőni, lehetővé tette a védők számára, hogy a nehéz páncélzatot átszúrják, és távolról
megtizedeljék az előrenyomuló seregeket. A puskapor feltalálása a Kr. u. IX. században a
robbanóanyagok és a tűzfegyverek használatához vezetett; válaszul a védők erősebb
erődítményeket építettek, és nagyobb hangsúlyt fektettek a fegyverek előállítására. A
technológia hatása az ipari forradalommal erősödött meg, amely a gépfegyverek, gőzhajók